Megszakított bizonyítási lánc és a bírósági ellenlépés
Fürcht Pál a jegyzőkönyv szerint azt is állította, hogy a Legfőbb Ügyészség szerepe mellett a politikai szint érintettségét sem vizsgálhatták.
A volt főügyész vallomásában úgy fogalmazott: „A nyomozás állása alapján az volt látható, hogy 2026. március 3-án Orbán Viktor miniszterelnök feladatot adott a titkosszolgálatoknak az ukrán pénzszállítók elfogására, majd március 5-én a feljelentés és az ügyészi intézkedés rendkívüli gyorsasággal követte ezt a politikai döntést.”
A nyomozó ügyészség vezetője szerint indokolt lett volna tisztázni, hogy a volt kormányfő adott-e közvetlen utasítást a szolgálatoknak és a Legfőbb Ügyészségnek a fellépésre. A volt főügyész vallomásában arról beszélt, hogy a bizonyítási lánc a politikai szint előtt megszakadt, mivel az LÜ koordinációját és a nyomozási döntéseket sem vizsgálták.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a volt vezetőt a nyilvános nyilatkozatai miatt azonnali hatállyal felfüggesztették ügyészi állásából. A konfliktus elmélyülése után Lajtár István, a legfőbb ügyész jogkörében eljáró helyettes október közepén felfüggesztette Fürchtet ügyészi tisztségéből, és újabb fegyelmit indított ellene a nyilvánosságra hozott adatok miatt. Horváth Lóránt bejelentette, hogy a felfüggesztést munkaügyi bíróságon támadták meg, mivel jogtalannak tartják a hivatali retorziót.
A védelem a fegyelmi bizottság előtt kezdeményezte a releváns belső feljegyzések és a „házi iratoknak a beszerzését”, bízva abban, hogy ezek hitelesítik Fürcht vallomását. Horváth Lóránt jelezte, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bizonyítani kívánják: a felügyeleti szervek maguk is részesei voltak a jogsértő intézkedéseknek.
A volt főügyész fegyelmi eljárása a jövő héten a vizsgálóbiztos kérdéseivel folytatódik, ahol a védelem újabb bizonyítékok becsatolását tervezi. Fürcht Pál lemondott főügyész fegyelmi ügyéről és a hatórás vallomásról részletesen a 24.hu számolt be – írta meg a 24.hu.
