A fiatalok munkaerőpiaci bizalma nem lassan szivárgott el, hanem egyetlen év alatt omlott össze. Míg korábban a pályakezdők és fiatal felnőttek lényegesen optimistábbak voltak az idősebb generációknál, mára a helyzet a visszájára fordult. A tizenöt és harmincnégy év közötti amerikaiaknak tavaly már csak a negyvenhárom százaléka értékelte pozitívan a helyi álláspiacot, miközben az ötvenöt év felettiek hatvannégy százaléka látta úgy, hogy jó eséllyel talál munkát. Ez a meredek zuhanás a legutóbbi globális gazdasági válság idején tapasztalt mélyrepülést idézi – írta meg a The New Yorker.

A friss diplomások körében mért munkanélküliségi ráta évtizedek óta először haladja meg az átlagos dolgozói munkanélküliséget. Ez a fordulat különösen keményen érintette a diplomás, középosztálybeli fiatalokat. A mérések szerint 2024 negyedik negyedévében a diplomás fiatalok negyvenkilenc százaléka bízott még a munkaerőpiacban, a diploma nélkülieknek pedig a negyvennégy százaléka. Egyetlen évvel később a diplomások bizalmi indexe tizenkilenc százalékra zuhant, míg az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél harmincöt százalékon állapodott meg.

A Gallup adatai szerint a mesterséges intelligencia és a lakásárak zúzták szét a stabilitást

A statisztikák mögött nem egyetlen hirtelen gazdasági összeomlás áll, hanem két tartós szerkezeti probléma. Az egyik legnyilvánvalóbb teher az ingatlanszektorban gyökerezik: a fiatalok többsége a saját lakás megszerzésével méri a gazdasági felnőttévválást, ám a nagyvárosokban a házvásárlás szinte elérhetetlen ábránddá vált. Az ingatlanaikból kiszoruló pályakezdők így eleve instabil alapokról indítják a karrierjüket, ami független attól, mekkora kezdő fizetést visznek haza.

A másik tisztázatlan tényező a mesterséges intelligencia térnyerése. Bár az algoritmikus automatizáció egyelőre nem okozott tömeges elbocsátási hullámot a fehérgalléros szektorban, a belépő szintű szellemi munkák veszélyeztetettsége elképesztő szorongást szült. A fiatal diplomások pontosan látják, hogy azokat a feladatokat, amelyekkel korábban felépíthették volna a karrierjüket, egyre inkább szoftverekre bízzák a cégek.

A japán elmagányosodás árnyéka vetül a kilátástalan pályakezdőkre

A tartós munkaerőpiaci bizonytalanság hosszú távú társadalmi következményekkel jár. Érdemes felidézni Japán kilencvenes évekbeli példáját, amikor a gazdasági pangás miatt kialakult az úgynevezett jégkorszak a munkaerőpiacon. Az akkor pályára lépő diplomások elhelyezkedési nehézségei nem múltak el nyomtalanul: egy egész generáció hordozta magával a bizonytalanság nyomait egészen a középkorú éveiig. Ez a folyamat közvetlenül hozzájárult a társadalomból teljesen visszahúzódó fiatalok, a hikikomori jelenség tömegessé válásához.

A tartós reménytelenség a politikai berendezkedést is átformálhatja. A munkaerőpiac szélére szoruló, csalódott fiatalok elfordulhatnak a megszokott politikai fősodortól, ami a populista mozgalmak további erősödését hozhatja. Ha a rendszer nem képes kiszámítható jövőképet nyújtani a tanult pályakezdőknek, a gazdasági stagnálást egy jóval elhúzódóbb társadalmi és érzelmi válság követheti.