Évtizedes szerepek és a konyhai feladatok eltolódása
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a hivatalos statisztikai adatok rendszeresen rávilágítanak a társadalmi és demográfiai folyamatokra. A felmérések szerint a nemek közötti különbség papíron harminc perccel mérséklődött az elmúlt időszakban, ám ez nem jelenti a terhek automatikus átvételét.
Giczi Johanna, a Központi Statisztikai Hivatal főtanácsosa kiemelte: „A számokból is az derül ki, hogy a magyar társadalomban még mindig él a hagyományos nemi szerepek szerinti értékrend, bár bizonyos korosztályok esetében már van némi eltolódás.”
A szakértő rámutatott, hogy noha jellemzően a nők főznek, mosogatnak és takarítanak, szembetűnő változásként a férfiak átlagosan kétszer annyi időt töltenek főzéssel, mint harminc évvel ezelőtt.
A fizetetlen munka ráadásul nemcsak otthoni kötelesség, hanem komoly gazdasági tétel is: a KSH számításai szerint a háztartásokban végzett munka értéke mintegy 25 százalékkal növelné meg a magyar GDP-t, ha piaci áron számolnák el.
Gyurkó Helga szerint a feladatok valójában nagyon is kézzelfoghatóak: „A főzés, a takarítás, a gyermek felügyelete vagy egy idős hozzátartozó ellátása többnyire egyáltalán nem láthatatlan. Ugyanezekért a tevékenységekért munkabér járna, ha szakács, takarító, gyermekfelügyelő vagy gondozó végezné őket.”
A női karrierhátrány megértéséhez azonban nem elég a GDP-arányokat vizsgálni: Gyurkó Helga szerint a folyamat nem egyetlen drasztikus döntéssel, és nem a visszatérés napján dől el.
