A Hende Csaba alkotmánybírói leváltása körüli vita vasárnap új fordulatot vett: Melléthei-Barna Márton visszautasította Tuzson Bence jogszerűtlenségi érvelését, miközben az érintett volt miniszter panasszal próbálja megvédeni mandátumát. A Kaukázusi krétakör című színdarab krétakör-próbáján keresztül azt a konfliktust értelmezzük, ki dönthet egy vitatott hely jogszerű birtokosáról.
Melléthei-Barna Márton a Polt Péter vezette testület határozatára mutatott
Tuzson Bence nyílt levelében arra kérte az ELTE oktató Sonnevend Pált, hogy ne vállalja a jelölést. A volt igazságügyi miniszter szerint Hende helye nem ürült meg jogszerűen, ezért az utód nem szakmai okból, hanem a betöltendő poszt miatt volna „illegitim”.
Melléthei-Barna Márton azt válaszolta, hogy Hende megbízatásának megszűnését a Polt Péter elnökölte Alkotmánybíróság határozata mondta ki. A Tisza jogi szakértője ezért azt kérdezte: Tuzson ezzel a testületet vádolja jogellenes eltávolítással? Melléthei szerint Hende csak törvényi feltételek átszabásával válhatott alkotmánybíróvá.
Hende eközben alkotmányjogi panasszal támadta a 12 éves képviselői mandátumkorlát rá alkalmazását; szerinte a szabály visszamenőleges és diszkriminatív. Az Országgyűlés július 27-i ülésén dönthet utódjáról.
Sonnevend Pál jelölése a krétakörben húzott határrá vált
Ezért a hétfői parlamenti szavazás nem pusztán személyi kérdés: a két oldal már abban sem ért egyet, megüresedett-e a hely. A Fidesz nem vesz részt a jelölésben és a választásban; a HVG beszámolója szerint alkotmányjogi panaszt és normakontrollt is kezdeményezett.
Brecht darabjában két nő tart igényt ugyanarra a gyermekre, Azdak bíró pedig a krétakörben látható döntést mérlegeli. A párhuzam itt nem mondja meg, kinek van igaza: azt emeli ki, hogy a „jogszerűen megüresedett hely” maga lett az ügy döntő kérdése.
Kapcsolódó cikk
A szavazás megtörténhet, a vita azonban addig nem lép ki a körből, amíg nincs közös válasz arra, ki engedheti el a határt.