Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásai Peszkov szerint mindig tolmácsokkal zajlottak, noha Orbán július 25-én oroszul idézett Tusványoson. Az 1984 című regény újbeszél-szótárának fogyó szavain keresztül azt a konkrét konfliktust értelmezzük, hogy az oroszul kimondott műcím politikai jelzéssé válhat, miközben a két vezető tényleges egyeztetéseinek nyelve tolmácsoláson keresztül működik.
Dmitrij Peszkov szerint Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között mindig ott volt a tolmács
Az orosz média azért figyelt fel a mondatra, mert Orbán a romániai Băile Tușnadon tartott éves beszédében Nyikolaj Csernyisevszkij Mit tegyünk? című regényének orosz címét mondta ki. Peszkov erre úgy reagált: szerinte a politikus „egyszerűen csak a mű címét idézte”, mert művelt ember. A szóvivő így a gesztust választotta le a két vezető közti tárgyalások gyakorlatáról.
Kapcsolódó cikk
Nem várt fordulat? A háború közepette Putyin gratulált Orbán Viktornak a győzelemhez
Ezt egyértelműen fogalmazta meg: a Kreml szerint a Putyinnal folytatott egyeztetések „mindig tolmácsok közreműködésével” zajlottak. A nyilvános idézet tehát nem bizonyítéka annak, hogy Orbán közvetlenül oroszul tárgyalt volna; az elnöki szóvivő kifejezetten ennek ellenkezőjét állította.
Az 1984 újbeszél-szótára és az egyetlen orosz mondat
Orwell regényében a hatalom nemcsak kimond dolgokat: a szótár évről évre kevesebb szót enged használni, ezzel a gondolható világot is szűkíti. Orbán esetében ennek nincs ilyen bizonyító erejű megfelelője, de a mechanizmus felismerhető: egy rövid orosz idézetet a közönség rögtön politikai jelentéssel tölthet fel, miközben a Rosszijszkaja Gazeta Peszkovnak adott nyilatkozata a tolmácsolást rögzítette.
Ezért itt nem az a kérdés, beszél-e Orbán oroszul, hanem az, ki ad jelentést a megszólalásnak. A politikában a közvetítő nem puszta technikai szereplő: kijelöli, mi hangzik el szó szerint, és mi marad értelmezés. A színpadon elhangzott mondat lehet hangos, miközben a tárgyalóasztalnál továbbra is a szótár ritkuló lapjai között dolgoznak.