Orbán Viktor július 25-én Tusnádfürdőn a Fidesz „ellenállási politikára” váltását hirdette meg, a román sajtó jelentős része pedig választási vereség utáni szerepkeresésként olvasta a beszédet. A Lear király című dráma azon jelenetén keresztül értelmezzük ezt, amelyben Lear a hatalom átadása után is megtartaná címét és udvartartását: mi marad a szerepből, ha az intézményi erő eltűnik?
Orbán Viktor Tusnádfürdőn ellenállási politikát hirdetett
Orbán Viktor tusványosi beszédében a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem színpadán a jelenlegi kormányt támadta, és azt mondta, a Fidesznek „ellenzéki politika helyett ellenállási politikát” kell folytatnia. Szerinte az Európai Unió mai formájában 25 év múlva már nem létezik majd.
Ez több volt retorikai váltásnál. Az áprilisi választáson vereséget szenvedett párt vezetője azt is megindokolta, miért nem vette fel parlamenti mandátumát: szerinte abból a pozícióból nem végezhetne érdemi munkát. A korábbi kormányfő így szervező és mozgósító ellenzéki szerepet ajánlott saját táborának.
A román szerkesztőségek más mondatokat emeltek ki, de a közös keret ugyanaz maradt: Orbán ezúttal nem hivatalból, hanem egy elvesztett hatalom után beszélt.
Orbán új szerepe Lear király megtartott címére rímel
Ezért pontos Lear első jelenete: a király felosztja a birodalmát, majd úgy akar uralkodó maradni, hogy megőrzi nevét és száz lovagját. A cím és a tényleges parancs joga azonban hamar elválik egymástól.
A Telex román sajtószemléje szerint az Agerpres, a Digi24, a HotNews és a Gândul is abból indult ki, hogy a felszólaló már volt miniszterelnök. Nem ugyanazt a politikát látták benne: volt, aki a budapesti kormány bírálatát, más az EU-ról mondott jóslatot vagy az „ellenállás” szervezését hangsúlyozta.
A tusnádfürdői színpadon tehát nem a régi uralkodó tért vissza, hanem valaki, aki még a címet és udvartartást próbálja egyben tartani.