A Mi Hazánk Schiffer Andrást jelöli a Hende Csaba megszűnt megbízatásával megüresedett alkotmánybírói helyre, a Tisza jelöltje Sonnevend Pál. Az Egy ember az örökkévalóságnak című dráma Morus Tamás eskümegtagadásán keresztül értelmezzük, miként válik a jelölésnél a tisztség jogi alapja is politikai vitává.

Mi Hazánk Schiffer András jelölését indoklás nélkül jelentette be

A párt vasárnap nevezte meg Schiffert, nem sokkal azután, hogy a Tisza-frakció Sonnevend Pált, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát állította jelöltként. A két név ugyanarra az egy helyre érkezett, de eltérő politikai helyzetből: a Tisza a kétharmados parlamenti többség birtokában szavazhat, a Fidesz pedig előre jelezte, hogy nem vesz részt a jelölési és választási folyamatban.

A hely azért üresedett meg, mert az Alaptörvény 17. módosítása új feltételt vezetett be: az lehet alkotmánybíró, aki legfeljebb tizenkét évig volt országgyűlési képviselő. Hende Csaba 2002 és 2025 között 23 évet töltött a parlamentben, ezért a megbízatása július 26-án megszűnt. Schiffer 2010 és 2016 között volt képviselő, így e feltételnek megfelel.

Morus Tamás esküje és a Hende Csaba utáni alkotmánybírói hely

Robert Bolt drámájában Morus nem azért kerül szembe a hatalommal, mert ne értené az eljárás formáját, hanem mert az eskü aláírásával olyan érvényességet ismerne el, amelyet nem tud vállalni. A mostani ügyben nem Schiffer személyes döntése a központi párhuzam, hanem az, hogy egy intézményi hely betöltése előtt már magának a helynek a jogszerűsége is politikai nyelven vitatott.

A Mi Hazánk jelölése önmagában nem dönti el a választást, de láthatóvá teszi, hogy a hétfői szavazás nem pusztán két jogász közötti mérlegelés. A Telex beszámolója szerint a parlament másnap választ új tagot Hende helyére; az Országgyűlésben titkos szavazáson, kétharmados támogatással születik döntés. A talár előtt már ott áll az eskü: ezúttal azt kell eldönteni, ki és milyen eljárást tekint érvényesnek hozzá.