Az igazság ma már nem félúton található Hillary Clinton szerint
2016-ban Hillary Clinton, a korábbi elnök, Bill Clinton felesége volt az első női elnökjelölt, akit az egyik nagy párt delegált. A mainstream média elkövette azt a hibát, hogy egy szinten kezelte Clinton pályafutása során hozott rossz döntéseit és a Donald Trumphoz köthető orosz befolyással kapcsolatos gyanúkat és a többrendbeli szexuális zaklatás vádjait, írja a The Guardian.
Orosz heckerek terjesztették a közösségi oldalakon Clinton ellen a pizzagate-kampány dezinformációit, miszerint a demokrata politikus egy washingtoni pizzériából gyermekkereskedelmi hálózatot működtet.
Öt évvel később hiába bukott meg Trump, a veszélyes hazugságok továbbra is terjednek, elég csak a QAnon mozgalomra gondolni. Év elején, a január 6-i Capitolium elleni támadás után több szakértő is egyöntetűen nem a tagok kijózanodását, hanem további radikalizálódását várta.
Barack Obama: Rettegtek, hogy egy fekete bekerülhetett a Fehér Házba, ez vezetett Trump elnökségéhez
Egy nap alatt 900 ezer példányt adtak el Obama emlékirataiból.
Kapcsolódó cikk
A 73 éves korábbi külügyminiszter és first lady hangsúlyozta, hogy a dezinformáció korában az a hagyományos felfogás, miszerint az igazság valahol félúton van, már nem érvényes.
A nagy tech-cégek szabályozása elkerülhetetlen, de bonyolult
„Leépítették a kiegyensúlyozott, egyenlőségen alapuló kommunikációt. Az nem egy súlycsoportba tartozik, ha bírálunk valamit a másik oldalon, míg a másik oldal meg betör a Capitoliumba és megkérdőjelezi a választás végeredményét. Mindez össze sem mérhető, és arra a problémára vezethető vissza, hogy a sajtónak még azt a felismerést kell helyre tennie, hogy mennyire fékevesztett és veszélyes ez a szélsőjobboldali politikai felfogás” – mondta Clinton.
A technológiai óriásvállalatok Clinton szerint ma bármely sajtóorgánumánál nagyobb befolyással bírnak. Ezért szükséges lenne az egész világon felismerni, hogy ezek a cégek kihasználják, hogy platformjaikon szabadon terjedhetnek a valótlanságok, nincsenek versenytársaik és nem lehet felelősségre vonni őket.
A 2,8 milliárd aktív felhasználóval rendelkező, dollármilliárdokat kereső Facebookot külön kiemelte, mint mind közül a legkártékonyabb platform. Clinton úgy látja, hogy a kormányzatok már elhatározták, hogy bizonyos előírásokhoz kötik a működésüket.
Kapcsolódó cikk
Az amerikai elnök, Joe Biden, a Kongresszus és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság is kifejezetten szigorúan kíván fellépni az óriáscégekkel szemben. Clinton szerint, bár rendkívül bonyolult a szabályozás, nincs más lehetőségük, különben a dezinformáció és a megosztottság a demokratikus berendezkedést sodorja veszélybe.
A trumpi médiafelfogás átka
Trump azzal démonizálta a legnagyobb, mértékadó sajtóorgánumokat, mint a CNN vagy a The New York Times, hogy a nép ellenségének nevezte őket, akik álhíreket terjesztenek.
„Nem ismerek olyan amerikai elnököt, aki elégedett lett volna a sajtóval. Trump hatalmas károkat okozott az országban, mert a paranoiát, az összeesküvéselméleteket és a megosztottságot táplálta, és ennek következtében sokan azt gondolhatták, hogy a sajtó valóban ellenség” – mondta Clinton. Az, hogy bizonyos sajtótermékek Trump politikai szócsövévé váltak, szintén a sajtóba vetett bizalmat erodálta.
„Eközben a mainstream sajtó a rázúduló hazugságáradattal és a trollokkal küzdött. Úgy látom, hogy túl lassan ismerték fel, hogy itt nem a megszokott nézetkülönbségekről, egy merőben más típusú vezetőről volt szó csupán, hanem történetesen azoknak a kereteknek a teljes semmibe vételéről és áthágásáról, amelyeken belül működtek eddig a vezetőink” – vetette fel Clinton a sajtó felelősségét.
Keleti rezsimek vs. nyugati demokráciák
Mindeközben az egyre nagyobb befolyásra szert tevő Kína ugrásra készen áll, hogy a dezinformációk által veszélybe sodort demokráciáknak alternatívát ajánljon. Biden már több alkalommal is kijelentette, hogy az utánunk következő generációknak majd azt kell megítélniük, hogy a demokrácia vagy az autokrácia működőképesebb-e. Clinton úgy gondolja, ez korunk meghatározó problémája.
A demokráciáknak be kell bizonyítaniuk, hogy egységesek tudnak maradni és a polgáraik is jól járnak velük. Kína mindeközben ennek az ellenkezőjéről igyekszik majd meggyőzni őket. Elhitetik, hogy a demokrácia körülményes, a megválasztott képviselők váltják egymást. Így folytonosság nélkül képtelenség hosszú távú célokat elérni a társadalom egységének megőrzésével, ezért inkább voksolj ránk.
– vázolta az elkövetkezendő évek nagy küzdelmét, amelynek már érződik az előszele.
Milyen mértékben rendül meg a kormányzatba vetett bizalom, ha az álhírek beigazolódnak?
A Kínában végzett tanulmány többek között azt is vizsgálta, hogy a különböző mértékű bizalomvesztés bármelyike tovább tartott-e három hétnél.
