Plebejus humorista? A proletárok gőzleeresztője? Vagy csupán a rendszerrel különbékét kötött forradalmár? Ezekről beszélgetett Bödőcs Tibor, Malek Miklós és Király Levente Winkler Nórával a Margó Irodalmi Fesztiválon.

Nem győzlek tanítani, hogyan csináld

Hirdetés

A beszélgetőpartnerek a „kis Hofinak” is kikiáltott Bödőcs Tibor, Hofi kortársa, id. Malek Miklós Erkel-Ferenc díjas zeneszerző és karmester, továbbá a kötet szerkesztője, Király Levente volt. Királynak tavaly már megjelent egy hasonló könyve Ady megmondja címmel, abban a költő publicisztikáit válogatta ki, „azokat, amik a mai kornak szólnak.” Ezzel megválaszolta a moderátor, Winkler Nóra kérdését is, miszerint mi adja egy ilyen könyv idejét. Egy egész nyarat szánt az aranyköpések kijegyzetelésére Hofi fellépéseiből. Bödőcs frappánsan így reagált:

Azt csináltad, mint régen a cenzorok: kiválogattad a jó poénokat.

Winkler Nóra nem tartja adekvátnak, hogy egy ilyen ikonikus figuráról könyv íródjon, hiszen az ő humora nem feltétlenül működik elolvasva. Király ezzel egyetértett, és bevallotta, hogy megmutatta a Corvina Kiadó főszerkesztőjének, Hofi Géza özvegyének és Bödőcsnek is.

Király Levente elmondása szerint ők és saját maga is eleinte kétségbe vonták a könyv létjogosultságát, de ez hamar eloszlott” / Fotó: Kis Norbert / Margó Fesztivál

Elmondása szerint ők és saját maga is eleinte kétségbe vonták a könyv létjogosultságát, de ez hamar eloszlott. A szerkesztő a gyűjtés során ismerte fel a humorista mögött rejtő filozófust.

„Gondolj bele!”

Winkler ekkor fordult Bödőcshöz: mennyire is része ennek a műfajnak a filozófia? A humorista annyit mondott, hogy Hofinak ez sikerült, azonban „a humorista semmilyen más ’ista’, csak az ő látásmódja, az a nézőpont.”

Bödőcs Tibor Móricz Zsigmond stílusában osztja ki Orbánékat – VIDEÓ

Bödőcs Tibor az a magyar humorista, aki az egyik legkeményebb kritikusa a humor és irónia oldaláról Orbán Viktor miniszterelnök rendszerének. Maga az időzítés is tökéletes, hiszen éppen tavaly volt az elsők között az Addig se iszik kötetbemutatója, amely a Margó Fesztivál keretén belül zajlott – az irodalmi eseménysorozat a napokban ért véget.

Hofi túllépett a saját korszakain: először volt zenész-parodista, aztán jöttek a színész anekdoták, a storytelling, a közélet és a bulvár. Winkler ezt az érzékenységet és sokszínűséget a „szakma” alapjának véli.

Bödőcs szerint sok mindenről beszélhetett volna, de ő a „fáraók helyett a néphez beszélt, akik építették a piramisokat.”

Szerinte Hofit két dolog jellemezte: „nemes egyszerűség és csendes nagyság.”, az aforizmái ennél is fogva örökérvényűek, ezért van értelme a kötetnek. A humorista – Winkler Nóra kedvében járva – Picassohoz hasonlította őt.

Pusszantás mindenkinek!

Winkler Nóra nem mehetett el amellett, hogy egy olyan intoleráns – bár konszolidált – időszakban, mint a Kádár-korszak, hogyan maradt Hofi a tűréshatáron belül: tudatosan vagy sem.

Malek Miklós szerint azt a jellemet tudatosította [Hofi], hogy az egyszerű proletár hangján „ki merte mondani” / Fotó: Kis Norbert / Margó Fesztivál
Malek szerint azt a jellemet tudatosította, hogy az egyszerű proletár hangján „ki merte mondani”. Hofinak ugyanis nem írták meg a szövegeit és az előadásait, mindent ő talált ki. „Egy ember sémákat írt, és elkezdte mondani magának” – fogalmazott Malek. Ahhoz a kisemberhez szólt, akit tegezhetett. Kíváncsiak voltak rá, ezért nem kellett a szövegeit leírni, az előadásait kiplakátolni.

[Hofi] Géza kijött a saját száján. Nem véletlenül ő verte meg a legtöbbször a poppiacot

– tette hozzá. A zeneszerző ezt később számszerűsítette is: a Hofélia DVD, valamint CD kiadványaiból 2000-re félmillió példány kelt el, összesítésben pedig 5 milliószor vásárolták meg Hofi felvételeit. Életében közel 5 évig vezette a lemezpiacot, de a tudatosságához mérten mégsem lett énekes.

Winkler ezen a ponton megerősítést akart kapni Malektől arról, hogy tényleg senki nem dolgozott-e kortársa keze alá, szemben néhány stand-upossal. Malek igennel válaszolt, Bödőcs azonban gyorsan ki is egészítette: a stand-uposok saját poénnal dolgoznak, nem viccekkel. Hofi viszont rendszeresen mesélt vicceket, amik aztán a közönségen keresztül piedesztálra kerültek.

Bödőcs Tibor: “A stand-uposok saját poénnal dolgoznak, nem viccekkel” / Fotó: Kis Norbert / Margó Fesztivál

Persze a kultikus humorista ettől még számos ismerőse véleményét kikérte. Malek a beszélgetés alatt sokat ajnározta Hofi előadói értékeit. Elmondása szerint még 10 év után is képes volt pontosan ugyanabban a tempóban, ütemben, hangsúlyban és szórendben elmondani poénjait.

Humorban nincs tréfa

A rendszerváltás után Hofi státuszát kritikák érték: az egyik feltevés szerint a rendszer engedte őt fellépni. Mások azt gondolták, Komlós János, volt ÁVH-tiszt írta a szövegeit.

Király Levente úgy látja, Hofi egyszerűen „milliméterre kiszámolta azt a pontot, aminél tovább már nem lehet menni.”

Azonban azt is hozzáteszi: ha nem kisszínpadon ad elő, hanem például a Vígszínházban, szinte biztosan forradalom tör ki. A szocializmusban pedig az a ritka vád érte, hogy a plebejusoknak csinál kabarét. Azonban a jelenség kapcsán – hogy engedték kimondani – a beszélgetőpartnerek számos nyitott kérdést tettek fel: mit mondott Hofi akkor, amikor nem vették fel az előadást?; mit mondott, mikor az elvtársak ott voltak és amikor nem?; hogyan is működött a Kádár-rendszer ingerküszöbe?

Bödőcs Tibor: “Ez a Kádár-rendszer két-, illetve „négyarcúságát” bizonyítja – ott volt a kultúrpolitika ugyan, de Hofi tehetsége is” / Fotó: Kis Norbert / Margó Fesztivál

Király meglátásában szociológiai kérdés, bár a felvételeken ő valóban hallotta a „Most ezért elvisznek” vagy „Szóljatok, ha túl durva voltam” kifejezéseket. Bödőcs úgy vélte, ez a Kádár-rendszer két-, illetve „négyarcúságát” bizonyítja – ott volt a kultúrpolitika ugyan, de Hofi tehetsége is. Szakmailag inspirálja őt, hogy nem tett felesleges kitérőket – heccből azzal példálózott, hogy nem vett részt pódiumbeszélgetéseken –, egész nap rákészült egy-egy előadásra és a teljes ars poeticáját belevitte a fellépésekbe. Malek örömmel gondolta vissza rá, hogy „Hofi imádott bohóc lenni.”

Egy kiöregedett vadászkutya

Bár a kezdetektől fogva ismerte az előadóművészt, Malek Miklós előtt is titok volt az érzelmi világa, ahogy mindenki előtt – leszámítva a nőket. Imádta a beat-korszakot, és ennek ritmusában is élte le napjait.

A drámai részek, ha voltak, általában belső monológban jöhettek ki. Vagy éppen a dalokban, amiket Szenes Iván szövegeire szerzett Malek Miklós.

Szerinte Szenes pontosan értette Hofit. A Kiöregedett vadászkutya főpróbája például totális katarzist okozott a színházi stábban, és állítólag ez ugyanígy megismétlődött az Életem bére mind az 1500 előadásán. „Soha nem láttam még ekkora egységet zene, előadó és tartalom között” – mondta Malek Miklós. Király számára ide tartozik még, hogy a ’90-es évekre Karinthy-szinten parodizálta ki a betegségeit.

Malek Miklós: „Soha nem láttam még ekkora egységet zene, előadó és tartalom között” / Fotó: Kis Norbert / Margó Fesztivál

Bödőcs úgy gondolja, ez is hozzátartozott töretlen hitelességéhez. Nem használt intellektuális terminusokat, mesterséges kifejezéseket, sőt direkt rosszul mondta ki őket. Ezzel a fajta félműveltséggel is közel maradt az egyszerűséghez.

Relevációk egy poénra

Winkler Nóra a következőkben azt kérdezte Király Leventétől, lehet-e valamilyen relevációnak a kötetnek. A szerkesztő reméli, de hozzátette, hogy a beszélgetés alatt tudatosult benne a tette: önkényesen belekontárkodott egy ikonikus művész életművébe. Ezért előre is elnézést kért, ha valami kedvenc megszólalás kimaradt. Úgy gondolja, a kötet inkább ízelítő.

Hirdetés