Horváth nem kertelgetett a végkimenetelről sem. Arra a kérdésre, hogy a felelősségre vonás milyen szintig terjedhet, egyértelmű választ adott: „Legmagasabb szintig. Nem elképzelhető, hanem szerintem biztos, hogy vezető politikus is lesz benne.” Az elkövetési értékek nagysága miatt letöltendő börtönbüntetések elkerülhetetlenek – és „nem tudja elképzelni, hogy bárki is ki tudja őket ebből szedni.”

7-8 ezer eljárás és egy megfulladó hatóság

A folyamat azonban korántsem lesz egyszerű. Horváth Lóránt szerint mintegy 7-8 ezer eljárást kellene megindítani – olyan elképesztő mennyiség, hogy „gyakorlatilag a hatóságok megfulladnának ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzésében.” A helyzetet súlyosbítja a rendvédelmi szerveknél tapasztalható 40-50 százalékos állományhiány és a szaktudás hiánya. „Ha egy nyomozó, egy vizsgáló 20 éve ott van a szervezetnél, szinte matuzsálemnek számít” – érzékeltette a probléma súlyát.

A megoldást Horváth a külső szereplők bevonásában látja: adótanácsadó cégek, amelyek mesterséges intelligencia segítségével képesek nagy tömegű adatot feldolgozni és egyfajta „elkövetési térképet” készíteni a nyomozóhatóságok számára. „Én azt gondolom, és nekem ez egy szilárd véleményem, hogy ezt a folyamatot nem lehet külső szereplők bevonása nélkül megcsinálni” – jelentette ki.

Az egyszereplős közbeszerzések és ami mögöttük van

Az ügyvéd szerint az állami oldalon elkövetett bűncselekmények esetében a legmagasabb korrupciós kockázatot az egyszereplős közbeszerzések és a kifejezetten egy szereplőre szabott pályázatok jelentik. „Kifejezetten valakire szabtak egy eljárást, úgy írták ki, hogy arra más jelentkező ne tudjon pályázni. És ezek az eljárások gyakorlatilag teljesen sínre rakták ezeknek a pénzeknek az elosztását” – mondta.

Ugyanakkor figyelmeztetett: magát a rendszert büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni. „De azt, hogy a rendszer, a törvényhozás ilyen-olyan jogszabályokat hozott, ami lehetőséget biztosított arra, hogy bűncselekményeket kövessenek el, azt szerintem nem fogjuk tudni orvosolni” – fogalmazott, a második világháború utáni jogi dilemmákhoz hasonlítva a helyzetet.

„Azt gondolom, hogy ha ezeknek a bizonyítása megtörténik, elkerülhetetlen, hogy ezek az emberek börtönbe kerüljenek. Ezt nem tudom elképzelni, hogy bárki is ki tudja őket ebből szedni" – mondta Horváth Lóránt, hozzátéve: vezető politikusok is biztosan érintettek lesznek.

Horváth Lóránt elemzése egyszerre ad reményt és figyelmeztetést. A vagyonvisszaszerzés lehetséges – de hosszú, komplex és rengeteg erőforrást igényel. A kishalak vallomásai, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és a külső szakértők bevonása együtt teremthetik meg azt a feltételrendszert, amelyben a legmagasabb szintű felelősségre vonás is megvalósulhat. Addig azonban az ügyvéd szavaival: „kemény munka lesz.”