Relatív időérzékelés
Sokan azt tapasztalják mostanában, hogy az időérzékelésük kicsit összezavarodott idén. Bár az órák ugyanolyan tempóban járnak, mégis úgy érzik, hogy 2020-nak már sosem lesz vége, írja a The Conversation.
Henri Bergson (1859-1941) francia filozófus elmélete magyarázatot ad a jelenségre. Azt állítja, hogy az időnek két típusa van. Az egyik az objektív idő, amelynek múlását az órák és a naptárak mutatják, amelyhez a menetrendek is igazodnak. A másik az időtartam, a szubjektív tapasztalataink alapján megélt idő.
A vallás és művészet mindenkié: Genesis Tramaine a spiritualitásba menekül a karantén idejére
Szokatlan formái és technikája furcsa lehet, mégis tele van mondanivalóval.
Kapcsolódó cikk
Bergson megfigyelése szerint ez utóbbira nem figyelünk oda eléggé. Az objektív idő sokkal hasznosabb, de érdemes megismerkedni a szubjektív idővel is, hogy értsük, mi a kettő között a különbség.
Antz (1998) - 'The Big Shoe' scene [1080p]
Antz was the second-ever feature-length animated film, after Toy Story. The characters and voices were a particular highlight, although the animation looks u...
Egészen másképp érzékeljük az eltelt idő hosszát, ha délután 3-tól 4-ig fogorvosnál ülünk, mint amikor 8-tól 9-ig bulizunk, pedig mindkét esemény 60 percig tart. A Z, a hangya egyik jelenetében például remekül ábrázolják a két időtípus közötti különbséget. Két hangya azt próbálja elkerülni, hogy ne tapossák el őket, ezért megpróbálnak megkapaszkodni a srác edzőcipőjén. A film jól érzékelteti, hogy miközben a hangyák normál tempóban beszélnek egymással, addig a fiú lépései lassított felvételnek tűnik. A nézők a hangyák időérzékelését láthatják.
Proust is tudta, hogy működik az idő
Az emberek számára az első hullámban a kijárási korlátozások alatt lelassult az idő, majd a nyár, amikor lazítottak az intézkedéseken, gyorsan eltelt. Bergson szerint a korábbi érzéseink és emlékeink befolyásolják, hogyan fogjuk a jövőben érzékelni az idő múlását. Azok, akiket nem érintett negatívan a karantén, újdonságként élték meg az otthonlétet: sokat olvastak, nyelvet tanultak, edzettek, kenyeret sütöttek vagy bármilyen más kreatív tevékenységet folytattak. Az az oka, hogy sokan rosszabbul viselik a második karantént, mert az elsőben megélt tapasztalatok befolyásolják a mostani megélésüket. A sok újonnan beszerzett jógamatrac most porosodhat a szekrény tetején, ha arra gondolunk, hogy folyton bent kellett maradnunk a lakásban tavasszal.
De nem csak a jelent torzítja a járványidőszak szubjektív megélése, hanem a jövőt is. Mivel nem tudhatjuk, mikor utazhatunk majd el nyaralni, mikor találkozhatunk a szeretteinkkel, így nincsenek időbeli kapaszkodóink, ezért azt érezzük, hogy nem történik semmi, tehát csak vánszorog az idő.
Ha biztosan tudnánk, hogy három hónap múlva ismét a megszokott életünket élhetjük, akkor gyorsabban telne az idő.
Marcel Proust elveszettnek hitt homoszexuális szerelmi történetei jelennek meg
Le Mystérieux Correspondant címmel jelenik meg a világhírű francia író kilenc elbeszélése a homoszexualitásról.
Kapcsolódó cikk
Bergson Marcel Proust (1871-1922) unokatestvérét vette el feleségül, és az íróra nagy hatással voltak a filozófus idővel kapcsolatos nézetei. A monumentális Az eltűnt idő nyomában című hét kötetes regényfolyamban illusztrálja, hogy az ember által érzékelt idő hogyan képes egyszer gyorsulni, másszor lelassulni. Ráadásul az akkori Párizs nagyon is hasonlított a mai, kijárási tilalom sújtotta nagyvárosainkhoz. Egyes kötetek éveket fognak át, míg mások csak néhány napos periódust, miközben nagyjából egyforma terjedelműek.
Elmondhatjuk: a járvány mindenki számára megmutatta az idő alapvető természetét.
