Január 1-jétől bővül a szabadon felhasználható szellemi tulajdonjogok listája, a felsorolásban szerepel többek között Margaret Mitchell Elfújta a szél című világhírű regénye, valamint Richard Strauss opera- és dalirodalmi remekművei és Balázs Béla szerzeményei – írta az Artisjus.
Szabadon felhasználható szellemi tulajdonjoggal bírnak január 1-jétől számos szerző művei. A művészek közé tartozik többek között Richard Georg Strauss német származású, késő romantikus zeneszerző, Balázs Béla Kossuth-díjas író, költő, filmrendező, világhírű filmesztéta, a 20. század szellemiségének meghatározó alakja. A kékszakállú herceg várából Bartók Béla írt világsikerű operát, A fából faragott királyfiból táncjáték készült. Neki köszönhetjük a Valahol Európában című film forgatókönyvének ötletét is. A jelenlegi Magyar Nemzeti Filmarchívum elődintézményének megálmodója és alapító tagja. Tiszteletére alapították a Balázs Béla-díjat a mozgókép területén kiemelkedő alkotótevékenység elismerésére.
Szintén a listán szerepel Margaret Mitchell amerikai származású, Pulitzer-díjas írónő. Az 1936-ban kiadott Elfújta a szél című regénye egy csapásra világhírűvé tette. Néhány éve, 2017-ben az amerikaiak betiltották a filmet, mert rasszistának titulálták. A regény magyar fordítása elsőként 1937-ben jelent meg Kosáryné Réz Lola fordításában. További alkotók, akiknek a művei januártól közkincsbe kerülnek többek között: Ignotus Hugó, Berde Mária, Farkas Jenő, Klaus Mann.
Ezek a művek válnak közkinccsé, így büntetés nélkül lophatod őket
A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket.
A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket.
Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat.
Bár a szerzői jogi védelem idővel lejár, de a szerző névjoga soha. Tehát az átdolgozás ellenére sem állíthatja senki, hogy ő írta az eredeti alkotást. A feldolgozás útján létrejött új alkotás védelme viszont automatikusan “újraindul”.
A szerzői jogi védettség ez év utolsó napján minden olyan alkotás esetében megszűnik, melynek utolsó élő szerzője 1949-ben hunyt el. Ez azt jelenti, hogy most már mindenkinek joga van a korábban jogdíjas szellemi termékek – zenék, filmek, könyvek stb. – felhasználására, újrapublikálására.
