A brüsszeli lapnak nyilatkozó Biró Ferenc nyers őszinteséggel szembesítette a közvéleményt azzal a veszéllyel, amely a Brüsszelből érkező pénzáradatot kísérheti. Az elnök rámutatott: „Amikor arra kényszerülsz, hogy nagy összegeket költs el, mindig lesznek olyanok, akik ezekkel a lehetőségekkel vissza akarnak élni.” Bár az új kabinet teljes szakítást hirdetett a rendszerszintű bűnözéssel, a mélyen beágyazódott struktúrák miatt a felügyeleti szerveknek a legmagasabb fokú éberséget kell fenntartaniuk, nehogy a friss források is a korábbi kifizetőhelyek zsebében kössenek ki.
A 2022-ben, éppen az uniós nyomásra létrehozott szervezet vezetője megdöbbentő számadatokkal támasztotta alá a korábbi rezsim pusztítását: becslése szerint az Orbán-kormányzás alatt mintegy 105 milliárd eurónyi közpénz került magánkézbe vagy hagyta el az országot.
Biró szerint ennek a monumentális vagyonnak a „meglehetősen nagy része” visszaszerezhető, még akkor is, ha a pénzek jelentős része olyan helyeken rejtőzik, mint a Karib-térség és Latin-Amerika, ami miatt a folyamat évekig tartó nemzetközi hajtóvadászatot jelent.
A hivatalvezető hozzátette, hogy számos olyan ügy, amelyben a korábbi érában vizsgálatot szerettek volna, most „újra felszínre kerül”, mivel azok a tisztviselők, akik „mindig is helyesen akartak cselekedni”, végre szabadon végezhetik a dolgukat.
105 milliárd eurós karibi széfek és az Integritás Hatóság figyelmeztetése
A források megnyitásához vezető folyamat ugyanakkor szigorú határidőkhöz kötött: a kormánynak augusztus 31-ig kell gyorsított eljárással lezárnia a vitás mérföldköveket, hogy az Európai Bizottság kifizesse a zárolt 10,4 milliárd eurót. Tarr Zoltán miniszter a Margitszigeten megerősítette a feszített munkatempót: „Rendkívül keményen dolgozunk ezen. Sok minisztérium, sok kollégánk nem foglalkozik mással, csak ezzel a kérdéssel.” Bár a miniszter elismerte, hogy a kihagyott mérföldkövek miatt egy kisebb összeget még visszatarthatnak, a kormány határozott meggyőződése szerint a Bizottság „elégedett az eddig megtett lépéseinkkel”, így a pénz nagy része befolyik.
Kapcsolódó cikk
A brüsszeli megállapodás közeledtével a korábbi hatalmi elit azonnal támadásba lendült: az európai parlamenti képviselővé átvedlő Orbán Balázs felháborodottan utasította vissza a korrupciós vádakat, és politikai elfogultsággal vádolta meg a nemzetközi intézményeket. A fideszes politikus szerint „Felháborító, hogy ilyen körülmények között az új liberális magyar kormány példátlan támogatást élvez a brüsszeli intézmények részéről, miközben ugyanezek az intézmények hallgatnak azokkal a demokráciaellenes intézkedésekkel szemben, amelyekkel korábban pontosan Orbán Viktor kormányait vádolták.”
Augusztus 31-i rohammunka és Orbán Balázs brüsszeli hisztériája
A diplomáciai és gazdasági háttéralkuk legfontosabb tétje az államháztartás azonnali megerősítése, hiszen a zárolt támogatások nélkül a költségvetési stabilitás fenntartása óriási terhet ró a gazdaságra. Magyar Péter már május végén biztosra mondta a pénzek hazahozatalát, ám a felügyeleti szervek és a brüsszeli ellenőrök figyelmeztetése világossá tette: a dollármilliárdok beáramlása nem jelenthet automatikus felmentést az átláthatósági követelmények alól.
A volt miniszterelnöki politikai igazgató hisztérikus reakciója mögött az a félelem húzódik meg, hogy az uniós pénzek megérkezése végleg kihúzza a talajt a Fidesz gazdasági csődnarratívája alól, miközben a hatóságok megkezdik a korábban offshore számlákra menekített milliárdok felkutatását – számolt be a politikai csatározásról a 444.hu.
Az augusztus 31-i brüsszeli határidőig hátralévő napokban a minisztériumok az utolsó reformcsomagokat véglegesítik, miközben az Integritás Hatóság szakértői gárdája már a beérkező milliárdok elköltését felügyelő új ellenőrzési protokollokat élesíti.
