Lula negyedik mandátuma és a gazdasági csapda
A nyolcvanéves Luiz Inácio Lula da Silva hetedik elnökjelöltségével pályázik negyedik mandátumára az államfői székben. Pozícióját jelentősen erősíti, hogy négy évtized után először mind az öt meghatározó balközép párt felsorakozott a személye mögött, ami egyúttal azt a feszültséget is jelzi, hogy a baloldali erők még nem tudtak kinevelni egyértelmű politikai utódot.
A kormányzati kommunikáció a kedvező makrogazdasági adatokra támaszkodik: a munkanélküliség történelmi mélységben van, az infláció mérséklődött, a jövedelmi különbségek pedig csökkentek. A lakosság mindennapi tapasztalata azonban éles ellentétben áll ezekkel a számokkal, ugyanis egy őszi felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze tizenkilenc százaléka érzékelt javulást a helyzetében, miközben csaknem minden második válaszadó romlásról számolt be.
A háztartások fogyasztása visszaesett, a brazil jegybank pedig az óvatos kamatvágások ellenére is 13,75 százalékon tartja az alapkamatot, ami a világ egyik legmagasabb reálkamatát jelenti. A lakossági adósságszolgálat rekordmagas szintre, a jövedelmek több mint huszonhat százalékára emelkedett, a gazdasági tárca pedig lefelé módosította az éves növekedési várakozásait. A Barclays számítása szerint a gazdaság egyensúlyához 350 milliárd reálos beavatkozás kellene, ám a két rivális tábor gyökeresen eltérő megoldást választana az adósság kezelésére.
