Költségvetési hiány és a rendészeti modell harca
Brazília következő elnökének egy kritikus szintre emelkedett államadóssággal kell megküzdenie, amely elérte a bruttó hazai termék 82,5 százalékát, miközben a költségvetési deficit meghaladja a kilenc százalékot. A Barclays számítása szerint az államadósság 2031-ig történő stabilizálásához mintegy 2,5 GDP-százalékpontnyi, nagyjából 350 milliárd reálos korrekcióra lenne szükség a gazdaságban. Lula tanácsadói fokozatos kiigazítást terveznek a szociális vívmányok megőrzése mellett, míg Flávio Bolsonaro stábja másfél év alatt ígér drasztikus költségvetési szigorítást, és nyolcvan százalék feletti adósságrátánál akár a reálkiadások befagyasztását is lehetővé tenné.
A gazdasági kérdések mellett a közbiztonság és a szervezett bűnözés elleni fellépés vált a kampány központi témájává, ahol a jobboldal nyíltan a salvadori elnök, Nayib Bukele szigorú rendészeti módszereit állítja mintaként a szavazók elé. Flávio Bolsonaro programja öt új, kiemelten őrzött intézmény megépítését javasolja a közép-amerikai megabörtön mintájára. A rendészeti viták során Lula nemzetközi együttműködést sürget, de határozottan elutasítja, hogy az Egyesült Államok brazil bűnszervezeteket terroristának minősítsen vagy külső biztonsági beavatkozás lehetőségét vesse fel.
A küzdelmet nemzetközi polarizáció is kíséri, mivel a jobboldali jelölt szoros kapcsolatot ápol Donald Trump amerikai elnökkel és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, miközben a washingtoni vezetés korábban védővámokat vetett ki egyes brazil exportcikkekre. Lula ezzel szemben a brazil stratégiai autonómiára, valamint az Egyesült Államokkal és Kínával egyaránt fenntartott kapcsolatokra építi külpolitikáját, miközben az elnökválasztással párhuzamosan tartott kongresszusi és kormányzóválasztások után a győztesnek a töredezett kongresszussal történő alkudozásra lesz szüksége a fiskális szabályok vagy adóreformok végrehajtásához – idézte fel az Economx.
