Jámbor András korábbi parlamenti képviselő úgy véli, a rendszerváltás utáni politikai szerkezet felbomlásával a magyar baloldal intézményrendszere gyakorlatilag megsemmisült. Bár a választások óta szinte folyamatosan megkapja a kérdést, mikor hoz létre új politikai formációt, a volt képviselő nem pártalapítással válaszol a helyzetre. Ehelyett Irány néven indít új rendezvénysorozatot, amely a közösségi médiás szópárbajok helyett elmélyültebb vitafórumot kínálna a baloldali értékrend és közösség újraépítéséhez – mondta Jámbor a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában.

A kezdeményezés célja a Mérce alapítója szerint az, hogy a felületes kommentcsaták helyett a húsba vágó társadalmi ügyek megvitatására biztosítson nyilvánosságot. Jámbor úgy látja, a mai magyar közéletből szinte teljesen hiányoznak a szociális és dolgozói jogokkal foglalkozó érdemi témák, miközben a politikai vita kizárólag a személyi csatározásokra és a felszínes szlogenekre szűkült le.

Jámbor András szerint elanyagiasodott és elenyészett a baloldal intézményrendszere

A korábbi képviselő világossá tette, hogy az új kezdeményezést nem választási mozgalomként vagy pártként indítja útnak. Meglátása szerint az országban jelenleg elképesztő feszültségek keletkeznek abból, hogy a közéleti viták a közösségi platformok posztháborúiba szorultak be. Emiatt olyan szellemi műhelyekre van szükség, ahol a véleményformálók nem a lájkokat hozó, csattanós válaszokra, hanem a problémák alapos körbejárására törekednek. „Baloldali embernek tartom magam, és azt látom, hogy a baloldaliságnak nevezett gondolatkör intézményrendszere gyakorlatilag megszűnt” – fogalmazott a politikus.

Jámbor rámutatott arra is, hogy a legfontosabb társadalmi kérdések ma teljesen háttérbe szorulnak. Példaként emelt ki több olyan szektort – köztük a szociális szférát és a gyermekvédelmet –, ahol a dolgozók tömegesen hagyják el a pályát a nemzetgazdasági átlagtól messze elmaradó bérek miatt. Szerinte miközben a kormánynak még a munkavállalói jogokkal foglalkozó államtitkára sincs, a baloldali gondolatkör felelőssége lenne, hogy ezeket a húsba vágó témákat visszahozza a közbeszédbe.

Pártalapítás helyett közösségépítésre készül a volt képviselő

A jövőbeli politikai terveit firtató kérdésekre válaszolva leszögezte: nem tartja saját feladatának, hogy új struktúrát építsen a választási küzdelmekhez. Ugyanakkor elismerte, hogy a választók részéről folyamatos a nyomás az új szerveződések iránt. „A választás óta nem volt olyan nap, hogy három-négy ember ne kérdezte volna meg tőlem, mikor alapítok már baloldali pártot” – mondta Jámbor, hozzátéve, hogy a társadalmi igény létezik, de szerinte jelenleg a demokrácia alapjainak megerősítésére és a közösségépítésre kell fókuszálni.

Jámbor András hangsúlyozta, hogy a következő évek sűrű választási naptára – a köztársaságielnök-választás, az európai parlamenti és az önkormányzati voksolás – elvben lehetőséget ad majd új formációk felbukkanására 2030-ig. Saját szerepét azonban nem a pártszervezésben, hanem a higgadt párbeszéd elősegítésében látja, korábban nyomatékosítva, hogy „féligazságokra, pletykákra és tévedésekre igazságos országot nem lehet építeni”, így a baloldali közösségnek is előbb tisztáznia kell a saját alapvetéseit. Más politikai és közéleti vitákban is hasonló indulatok feszülnek a szereplők között, amikor például Molnár Áron a bírósági tárgyalása kapcsán azt írta, hogy „9 év közügyekkel való foglalkozás után előbb állok vádlottként bíróság előtt szerdán, mint bárki a fideszes pusztítók közül.”