Juhász Hajnalka azt mondta, kivonulna a Parlament ülésterméből, ha Magyar Péter miniszterelnök még egyszer olyan hangnemben beszélne vele, mint a július 21-i napirend előtti vitában. A KDNP frakcióvezető-helyettese nemcsak a személyeskedőnek tartott mondatokat sérelmezte: a saját külsejére tett megjegyzés, a női politikusokat érő online támadások és pártja választási veresége is egyetlen, feszültségekkel teli parlamenti napba sűrűsödött.
A keddi ülésen Magyar Péter az uniós forrásokról szóló összecsapásban „farizeusnak” nevezte Juhászt, és azt mondta, a KDNP-s politikus nem létező szavazóinak hazudik. Juhász erre a Parlament folyosóján reagált: szerinte a képviselőknek kötelességük bejárni az ülésekre, mert választói felhatalmazást kaptak, de a személyeskedésnek határt kell szabni. A HVG beszámolója szerint a politikus a következő hasonló megszólalásnál már nem maradna a teremben. Ezzel a vita tétjét nem a politikai nézetkülönbség, hanem a megszólalások elfogadható határa adta.
A konfliktust az is élesítette, hogy a Tisza képviselője, Hatala-Orosz Csaba a plenáris ülésen Juhász külsejére tett megjegyzést. Hatala-Orosz később a stílusáért bocsánatot kért, mondandója tartalmi részét azonban fenntartotta. Juhász ezt a női mivoltát célzó támadásként élte meg, és arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban egy humorista bejegyzése után tömegesen illették őt transzfób sértéssel a kommentelők. A személyes sérelem így rögtön túlmutatott a két képviselő szóváltásán, és a politikai viták online folytatására is ráirányította a figyelmet.
Juhász Hajnalka a parlamenti hangnem határát húzná meg
A KDNP-s politikus nemcsak Magyar Péter szavait támadta, hanem azt is kifogásolta, hogy szerinte egyes tiszás képviselők a miniszterelnök konfrontatív stílusát másolják. Közben fontos különbséget tett a kormány tagjai között: Kapitány Istvánt és több minisztert is normális hangnemű tárgyalópartnernek nevezett. Ez arra utal, hogy Juhász nem pusztán a Tisza-kormánnyal való politikai vitát, hanem annak formáját vitatja. A nyelvhasználat körüli konfliktus ezért a kormánypárti ellenzék egyik kézzelfogható parlamenti ütközőpontjává válhat, ahol a tartalmi vita mellett a stílus is önálló kérdéssé nő.
Juhász ugyanakkor nem állította, hogy korábban csak a másik oldal beszélt volna bántóan. Amikor Lázár János női politikusokra tett korábbi megjegyzéseit hozták fel neki, elismerte: azok sem voltak helyesek. „Egyik oldalról sem helyes, ne csináljuk ezt, fejezzük be” – fogalmazott az Indexnek. Ez a mondat a napi pártcsatán túl a parlamenti vita régi problémájára mutat rá: a kemény politikai kritika és a személyes megalázás határa régóta vitatott, a közösségi média pedig felerősíti az ülésteremből kikerülő mondatokat. Juhász ezzel nemcsak Magyar Péternek, hanem a teljes politikai mezőnynek címzett figyelmeztetést.
A KDNP számára a hangnemvita mögött a túlélés kérdése áll
Juhász a személyes konfliktus mellett a Fidesz és a KDNP választás utáni helyzetéről is beszélt. Bóka Jánost esélyesnek tartja a Fidesz frakcióvezetői tisztségére, mert szerinte a volt uniós miniszter szakjogászi tudására szükség lesz a következő időszakban. A kormányfő ugyanazon a parlamenti ülésen több ellenzéki képviselővel is éles vitába keveredett; erről korábban Magyar Péter parlamenti felszólalásának tágabb politikai hátterét is bemutattuk. Juhász szerint a Fidesz nem megkopott, hanem választást veszített, ezért mindkét szövetséges pártnak meg kell újulnia. A frakcióvezető személyéről szóló találgatás ebben a helyzetben a megújulásról szóló vita része lett.
A KDNP esetében ez nem pusztán kommunikációs feladat. Juhász szerint a pártnak markánsabban kellene megszólalnia a keresztény-konzervatív ügyekben, például az eutanázia kérdésében, miközben továbbra is hisz a Fidesz–KDNP-szövetségben. Azt is elismerte, hogy ha a KDNP most önállóan indulna, az 5 százalékos parlamenti küszöb elérése volna az alapvető cél. A párt tagságát tízezer fő fölöttire tette, de a tényleges szavazótábor nagyságáról nem mondott adatot. Ez a különbség jól mutatja, hogy a szervezeti jelenlét és a választási támogatottság kérdését Juhász sem mosta össze.
„Ha most önállóan indulnánk, nyilván az ötszázalékos küszöb elérése lenne alapvetően a cél”
– mondta Juhász Hajnalka.
Juhász Hajnalka kivonulással kapcsolatos mondata ezért egyszerre személyes reakció és politikai helyzetjelentés. A KDNP-nek a következő hónapokban úgy kell megőriznie saját arculatát, hogy közben a Fideszhez fűződő szövetségét sem akarja feladni. Ha a parlamenti vitákban továbbra is a sértések viszik el a figyelmet a szakpolitikai kérdésekről, az különösen kellemetlen lehet egy olyan pártnak, amely éppen a visszafogottabb, értékalapú megszólalással próbálna új kapaszkodót találni. Juhász nyilatkozata alapján a KDNP egyszerre keresi a hangját és a politikai mozgásterét.