„Miért nem tudnak a fehér bőrű filmesek feketékről szóló történeteket elmondani?” – tette fel a kérdést Julian Schnabel, a Jean-Michael Basquit szóló film rendezője.
A megosztó személyiségű rendező és művész, Julian Schnable interjút adott a The Guardian számára, ahol megosztotta gondolatait a fehér rendezők feketékről szóló történeteivel kapcsolatban zajló vitáról.
A művész azzal kapcsolatban szólalt meg, hogy az Oscar-díjas Zöld könyv rendezőjét, Peter Farrelly-t kritizálták az afro-amerikai zenész, Don Shirley ábrázolása miatt. Shirley rokonai ugyanis csalódottságuknak adtak hangot a zenész filmbeli bemutatásával kapcsolatban.
Schnable megemlített azt is, hogy Dana Schutz festőnő is egy afro-amerika fiú, Emmett Till esetét festette meg, akit 1955-ben lincseltek meg azért, mert egy fehér nőnek fütyült.
Miért ne mondhatná el egy fehér egy színes bőrű történetét
– tette fel a kérdést Schnabel hozzátéve, hogy egyszer ő is készített egy filmet Jean-Michael Basquit kortárs fekete művészről. „Kihasználtam őt a film elkészítésével? Még meghatározóbbá tettem a film által”, tette hozzá. A lányom, Lola szerint „belülről minden ember rózsaszín.”
https://www.youtube.com/watch?v=–0pb5Myy04
A Zöld könyv című film témája Dr. Shirley életén alapul. Shirley unokahúga szerint a zeneszerzőt a családi életéből és a fekete közösségből kiragadva hamisan ábrázolták. Néhány kritikus is lehúzta a filmet, mert a „fehér megmentő” szemszögéből mutatta be a történetet.
Kapcsolódó cikk
2018-ban az Amerika Rendezők Céhe (DGA) arról számolt be, hogy a dramatizált tévésorozatok rendezői munkáit nagy százalékát színes bőrűek kapják. A DGA szerint csak a színes bőrű filmrendezők alig 10%-a kapott legalább 250 ezer dollárt a filmjeik bevételéből.
Megdöbbentő, hogy még mindig azt látjuk, hogy a nőknek és a feketéknek kevesebb lehetőségük van nagyjátékfilm rendezésre
– mondta a DGA elnöke Thomas Schlamme. „Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy a diszkrimináció még mindig jelen van a játékfilmek minden szegeltében. Az iparággal folytatott harc évtizedek óta zajlik az elfogadásért, hogy megváltozzon a gyakorlat” – tette hozzá Schlamme.
