Hivatalos megkeresés landolt a tárcavezető asztalán, amely alapjaiban forgathatja fel a hazai lakossági energiaárak rendszerét. A Levegő Munkacsoport levélben fordult Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez, szorgalmazva a rezsicsökkentett földgáz- és távhőárak teljes kivezetését. A civil szervezet álláspontja szerint a kedvezményes tarifák fenntartása jelenlegi formájában pazarolja a közpénzt, ösztönzi a túlfogyasztást, és aránytalanul a tehetősebb háztartásoknak kedvez – írta meg a mfor.hu – Menedzsment Fórum.

A megkeresés alapját Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docensének friss kutatása adja, amely számszerűsítette a jelenlegi modell gazdasági hatásait. A számítások alapján a lakossági gáz- és távhőárak mesterségesen alacsony szinten tartása évente csaknem 900 milliárd forintos költségvetési terhet ró az államra. A szakértők szerint ez a hatalmas összeg nemcsak az ország fizetési mérlegét rontja, hanem érdemi energiabiztonsági kockázatot is jelent, miközben elszívja a forrásokat a valóban hatékony energetikai beruházások elől.

Évente 900 milliárdos teher nyomja a büdzsét Kapitány István minisztériumában

A miniszternek elküldött szakmai vitaanyag rámutat arra a szociális ellentmondásra, hogy az átlagfogyasztásig járó állami támogatásból a tehetősebb rétegek is ugyanúgy részesülnek. Mivel a magasabb jövedelmű háztartások jellemzően nagyobb ingatlanokat fűtenek és több energiát használatba vesznek, abszolút értékben jóval több közpénzt kapnak, mint a szerényebb körülmények között élő, keveset fogyasztó családok. A jelenlegi árszabályozás ráadásul rontja az energiahatékonysági és megújuló energetikai beruházások megtérülését is, emiatt a hazai épületállomány korszerűsítése a szükségesnél lényegesen lassabban halad.

A civil szervezet és a tanulmány szerzője elismeri, hogy a lakossági energiaszámlák tartós csökkentését az épületek szigetelése és modernizálása biztosítaná, ám ez a folyamat évtizedeket vesz igénybe. Az átmeneti időszakra ezért egy olyan kompenzációs modellt dolgoztak ki, amely a rezsicsökkentés kivezetéséből megtakarított 900 milliárd forintot közvetlenül visszaosztaná a lakosságnak. Az elképzelések között fejenkénti és lakásonkénti alanyi támogatási rendszerek szerepelnek, amelyek külön figyelembe vennék a sérülékeny élethelyzeteket, mint az egyedül élő idősek vagy a túlméretezett ingatlanokban maradt nyugdíjasok helyzetét.

Közvetlen pénzbeli kompenzációval váltanák fel a hatósági árazást

A javaslat készítői szerint a piaci árak visszaállítása a pénzbeli visszatérítéssel kombinálva társadalmilag és politikailag coversationally vállalható megoldást jelentene. A felvázolt modell megszüntetné a pazarlásra ösztönző hatósági árazást, miközben a rászoruló és átlagos fogyasztású háztartások védelmét a közvetlen állami kompenzáció garantálná.

A szakmai elemzés több alternatív forgatókönyvet is tartalmaz a fokozatos átállásra és a lakossági visszatérítések mértékére. „Tanulmányunk többféle lehetőséget elemez a rezsicsökkentés eltörlésére és a lakosság kompenzációjára, bemutatva, hogy ez társadalmi támogatottságot élvezve is megvalósítható. Az már a kormány feladata, hogy további vizsgálatok alapján döntsön a konkrét megvalósításról” – fogalmazott Berezvai Zombor. A döntés joga és a szakmai vita folytatása így mostantól a Gazdasági és Energetikai Minisztérium és a kabinet kezében van.