A 24.hu által ismertetett közleményben a Fidesz azzal érvelt, hogy a miniszter személyes vagyona növekedhet, amikor az olajár emelkedése javítja az energetikai vállalatok piaci kilátásait. A párt szerint ezért aggályos, hogy Kapitány olyan kormányzati döntésekben vehet részt, amelyek közvetve a részvénybefektetésének értékére is hatással lehetnek. Ez politikai összeférhetetlenségi állítás, nem pedig hatósági vagy bírósági megállapítás, amit először a nyilvános vagyonadatokkal lehet összevetni.
Kapitány vagyonnyilatkozatában 8,74 millió euró névértékű részvény szerepel, ami a cikkben alkalmazott átváltással több mint 3,1 milliárd forintnak felel meg. A dokumentum ugyanakkor nem részletezi, hogy ebből mekkora hányad kötődik a Shellhez, és milyen más vállalatok értékpapírjai vannak a portfólióban. A Fidesz által közölt, mintegy 900 millió forintos nyereséget ezért a vagyonnyilatkozat önmagában nem támasztja alá, ahogy azt sem mutatja meg, hogy realizált bevételről vagy csupán árfolyam-emelkedésről beszélnek.
Kapitány István Shell-részvényei mögött közel 40 éves karrier áll
A miniszter kapcsolata a Shell-lel nem új keletű: kinevezése előtt csaknem négy évtizedet töltött a nemzetközi energetikai vállalatnál, ahol globális alelnöki pozícióig jutott. A hosszú vezetői pályafutás magyarázatot adhat arra, hogyan halmozott fel jelentős részvényvagyont, de a miniszteri tisztségben éppen ez a szakmai múlt teremthet érzékeny helyzeteket. A kormányzati döntések és a személyes befektetések elválasztásához ezért az eszközök pontos összetétele mellett azt is tudni kellene, milyen ügyekben vesz részt Kapitány a döntéshozatalban.
A Contextus korábban részletesen bemutatta Kapitány István vagyonnyilatkozatát és a Shellnél felépített karrierjét. A nyilatkozat nagy értékű értékpapír-állományról, ingatlanokról és gépjárművekről ad képet, de a jelenlegi vitát eldöntő tételes részvénylista abból sem olvasható ki. Emiatt nem igazolható nyilvános adatokból, hogy a Hormuzi-szoros korábbi lezárása pontosan 900 millió forinttal növelte Kapitány vagyonát, a politikai támadás másik fele azonban már az autósok által érzékelt árakról szól.
A benzinárstop kivezetése adta meg a Fidesz támadásának erejét
Az előző kormány 2026 márciusában literenként 595 forintos védett árat állapított meg a 95-ös benzinre, a gázolaj felső szintje pedig 615 forint volt. A Tisza-kormány júniusban, a világpiaci árak átmeneti csökkenésére hivatkozva vezette ki a rendszert. Július közepére az országos átlag a nyilvános árfigyelések szerint a benzinnél 600, a dízelnél 621 forint körül alakult, vagyis mindkét termék kissé meghaladta a korábbi plafont, egyes kutakon pedig ennél jóval magasabb árakkal is találkozhattak az autósok.
Kapcsolódó cikk
Könnyfakasztó bejelentés – Kapitány István a teljes politikusi fizetéséről lemond, és felajánlja a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítványnak
Különleges felajánlással hívta fel magára a figyelmet az új kormány gazdasági és energetikai minisztere a hét elején. A nemzetközi versenyszférából az államigazgatásba érkező tárcavezető bejelentette, hogy a teljes állami fizetéséről lemond egy nemes, az egészségügyi ellátórendszert támogató cél érdekében.
Elolvasom a cikket » A helyzet azért politikailag kellemetlen a kormánynak, mert Magyar Péter még ellenzéki vezetőként 480 forintos benzinárat és adócsökkentést követelt. A kabinet végül nem ezt vezette be, hanem az Orbán-kormány 595 és 615 forintos árszintjét is megszüntette, amikor a piaci körülményeket kedvezőnek ítélte. A későbbi drágulás így könnyen összevethető a kampányüzenettel, a Fidesz pedig ezt kapcsolta össze Kapitány befektetéseivel – noha az üzemanyagárat nem egyetlen miniszter vagy olajtársaság, hanem több világpiaci és hazai tényező alakítja.
„Ha az olajár emelkedik, az olajcégek és a részvényesek tollasodnak” – fogalmazott a Fidesz-frakció, amely a Shell-részvények eladása mellett a benzinárstop újbóli bevezetését is követelte.
A vita valódi tétje ezért nem pusztán az, hogy jogszerűen birtokolhat-e energetikai részvényeket egy gazdasági miniszter, hanem az is, hogy a kormány képes-e kizárni a személyes pénzügyi érdekeltség látszatát az energiaárakat érintő döntésekből. Kapitány részéről egy tételesebb vagyonközlés, a döntéshozatalból való esetleges kizárás szabályainak bemutatása vagy a befektetések független kezelésbe adása tisztázhatná a helyzetet. A következő konkrét fejleményt az hozhatja, hogy a miniszter válaszol-e az eladási követelésre, és nyilvánosságra hozza-e Shell-részesedésének valódi nagyságát.