Magyar orvosi műszer kapott állandó helyet a fedélzeten
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a magyar kutatóűrhajós már a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén töltött első napjaiban megkezdte a tudományos munkát. A tudományos program legnagyobb részét, összesen 66,5 órát az élettudományi mérések tették ki a mikrogravitációs környezetben. A kutatók kiemelt célja volt, hogy pontos képet kapjanak az agyi véráramlás és a keringési rendszer változásairól.
A Debreceni Egyetem szakemberei által kifejlesztett transzkraniális Doppler ultrahangos eszköz segítségével a kutatóorvosok az elülső és a hátsó agyi keringés eltéréseit is sikeresen rögzítették. A robotizált műszerrel Kapu Tibor önállóan, külső segítség nélkül végezhette el a komplex méréseket.
A mérési adatok szerint a középső agyi artériában csökkent az érellenállás, miközben a hátsó keringési területen emelkedést regisztráltak. A vizsgálat azért számított világújdonságnak, mert korábban még sosem végeztek teljesen automatizált agyi véráramlás-elemzést űrutazás alatt.
Az ultrahangos berendezés működése annyira meggyőzte az állomás vezetését, hogy a parancsnok kérésére az eszköz nem került a megsemmisítendő hulladék közé, hanem az ISS állandó műszerkészletének része maradt. „Ez elképesztően nagy elismerés” – kommentálta korábban a döntést Kapu Tibor.
Az élettani tesztek mellett a kognitív funkciók stabilitását is vizsgálták a súlytalanság állapotában. Matuz András kutató rámutatott: „Ha a világűrben tényleg megváltozik a szemmozgás, akkor az megkérdőjelez minden korábbi, az űrbeli környezet kognitív képességekre gyakorolt hatását vizsgáló kutatást”.
A biológiai kísérleteken túl a kozmikus környezet láthatatlan veszélyeit is monitorozták. A doziméteres mérésekből pontosan kirajzolódott a legveszélyesebb sugárzási zóna.
