Magyar Péter az MTA 200. közgyűlésén ígéretet tett a kutatóhálózat visszaadására, a tudományos bérek emelésére és a GDP 2 százalékos K+F-ráfordításra – és előre jelezte, hogy az MTA elnöke, Freund Tamás a rokona, miután a sógorát igazságügyi miniszterré jelölte.
Visszavág a Magyar Tudományos Akadémia: elnöki közleményben álltak ki két kutatójuk mellett, akikről azt írta a sajtó, hogy indokolatlanul jutottak a tudományos élet csúcsára.
A szakmai munkát irányító döntéshozó szerv az OTKA Bizottság lenne.
Új tagokat választott szakosztályaiba a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia éves, rendes közgyűlésén, tudatta az MTA.
„Az Akadémiát ért vádakkal szemben egy nagyon jó állapotban lévő, átláthatóan működő, az adófizetők évi 20 milliárd forintját felelősen elköltő kutatóhálózatot adunk át”, mondta Lovász.
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatainak élén Palkovics László miniszter jelöltje kerül vezető pozícióba.
Mint írták közleményükben, „ezzel az Erőforrástérkép létalapja megszűnt.”
A kormánypárti 131 igen szavazat mellett 53 nem és egy tartózkodás megpecsételte az MTA kutatóhálózatának jövőjét.
Ennek ellenére éppen az ellenkezőjét tette a kormány.
Az új törvény elfogadásához nem kell kétharmados parlamenti többség, hiszen az akadémiai törvény nem kétharmados.
A kormány a kutatóintézetek működését a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) kívül képzeli el.
Információk szerint nem az államtitkár és az MTA-elnök, Lovász László között zajlanak a tárgyalások.
Ha az MTA ragaszkodik álláspontjához, úgy törvénymódosítanak, hogy kvázi ellehetetlenítsék az MTA-t.
Legmeghatározóbb kutatási területe a szamárköhögést okozó baktérium toxinjának vizsgálata volt.
Így már érthető, miért akadályozza a kormány az adatok kiadását.
A Szent Korona útját bemutató kötet jelenik meg a Magyar Tudományos Akadémia jóvoltából.
Nemrég robbant a hír, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 2019-re tervezett költségvetése 56,1 milliárd forint. Csakhogy ebből 28 milliárd forint kerülne át a Kormány által létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz.
Az irodalmat alig tudjuk elképzelni a nyomtatás, a modern folyóirat- és a könyvkultúra nélkül. Ha az irodalom áthelyeződik a digitális médiumokba, akkor olyan koncepcionális változásokkal
