Magyar Péter az MTA 200. közgyűlésén ígéretet tett a kutatóhálózat visszaadására, a tudományos bérek emelésére és a GDP 2 százalékos K+F-ráfordításra – és előre jelezte, hogy az MTA elnöke, Freund Tamás a rokona, miután a sógorát igazságügyi miniszterré jelölte.
Orbán Viktor hat éven át egyszer sem fogadta Freund Tamást, az MTA elnökét – annak ellenére, hogy az akadémiai vezető egyébként konzervatívnak számít, és a kormányhoz nem tekintett ellenségesnek. A viszony 2019-ben romlott el véglegesen, amikor az Orbán-kormány indoklás nélkül megfosztotta az Akadémiát kutatóhálózatától, és azt kormányzati irányítás alá vonta – Lovász László akkori elnök heroikus erőfeszítései ellenére sem lehetett megakadályozni a lépést. A tudományos szféra azóta várta, hogy valaki ismét partnerként kezelje az MTA-t. Magyar Péter hétfőn nemcsak megjelent a 200. jubileumi közgyűlésen, hanem hosszú, konkrét ígéretekkel teli beszédet is mondott – és már az elején jelezte: a sajtónál hamarabb akarta elmondani, hogy Freund Tamás az édesanyja másod-unokatestvére.
Kapcsolódó cikk
Orbán Anita meglepő témából szerzett diplomát – és ez sokat elárul arról, milyen külpolitikát hoz Magyar Péter
Orbán Anita, a Tisza-kormány leendő külügyminisztere egy TikTok-videóban mesélte el az oktatási háttérét – és kiderült, hogy az egyik diplomája igen meglepő témában született.
Ez az előzetes bejelentés nem volt véletlen. Magyar Péter néhány napja igazságügyi miniszternek jelölte a sógorát, Melléthei-Barna Mártont, amellyel komoly bírálatot vont magára a nepotizmus vádjával kapcsolatban. Az MTA-n tett megelőző gesztus ezért kettős üzenet volt: egyrészt átláthatóságot jelzett, másrészt azt is, hogy a rokoni kapcsolat önmagában nem akadályozza a megjelenést vagy az együttműködést. Freund Tamás a köszöntőjében azt mondta: „az MTA nem szolgálója, hanem partnere a mindenkori kormányzatnak” – és nagy reményekkel tekint az együttműködés elé.
„Erőből lenyomták a tudósok torkán" – Magyar elszámolja a 16 évet
Magyar Péter a leköszönő kormánnyal szemben kemény szavakat használt. Az elmúlt 16 évet azzal jellemezte, hogy a hatalom inkább ellenségként, semmint partnerként kezelte a tudományos közösséget. „Az akadémiai szférában a hatalmat irritálta az autonómia, a kritikai gondolkodás, a valóság tényszerű feltárása, az adatvezérelt érvelés nem volt kívánatos” – mondta, majd a kutatóhálózat 2019-es átszervezéséről azt mondta: erőszakosan, a tudósok megkérdezése nélkül zajlott. „Erőből lenyomták akaratukat a tudósok torkán” – fogalmazott, ezzel egyértelműen az Orbán-kormány egykori döntéseit minősítve. Kiemelte azt is, hogy a magyar állam minden évben kétszer-háromszor annyi pénzt költött propagandára, mint tudományra.
Kapcsolódó cikk
Palkovics László miniszter visszaadná az OTKA-pályázatok feletti döntési jogot az Akadémiának
A szakmai munkát irányító döntéshozó szerv az OTKA Bizottság lenne.
A kontrasztot még élesebbé tette az a tény, amelyet a 444.hu emelt ki: az előző évben Orbán Viktor is tervezett közgyűlési megjelenést, végül azonban – a poloskázós március 15-ei beszéde miatt tiltakozó tudósok kivonulásával fenyegető jelzések hatására – nem ment el. Magyar Péter megjelent, és anélkül szólalt fel, hogy bárki kivonulással fenyegetett volna. Egyedül Szabó Bálint próbálta megzavarni az eseményt – trombitával és azzal a kérdéssel, hogy Magyar lemond-e a mentelmi jogáról, illetve börtönbe megy-e. Magyar Péter kérte az eltávolítását, és megjegyezte: „szerencsére egyre kevesebb a bohóc.”
Ígéretek: béremelés, GDP 2 százalék, kutatóhálózat visszaadása
A konkrét ígéretek hosszú listát tesznek ki. Magyar Péter elmondta: a HUN-REN hálózat vezetői közel tízmillió forintot keresnek, tízszer-húszszor annyit, mint a legtöbb fiatal kutató – és ez így nem mehet tovább. Ígérte, hogy a tudományos szervezetek döntéseit a tudósokkal közösen hozzák meg, visszaállítják az akadémiai szabadságot, és minden támogatást megadnak a kutatóhálózat visszacsatolásához. Középtávon a GDP 2 százalékára emelik a K+F-ráfordítást, hosszú távon pedig a 3 százalékos uniós átlag elérése a cél. „A tudományos szakma maga fog dönteni a források legmegfelelőbb eloszlásáról” – mondta, jelezve, hogy a politikai befolyásolást ebből a területből is ki akarják venni.
Kapcsolódó cikk
„Nincs okunk a szégyenkezésre” – Lovász László, az MTA elnöke nyílt levelet írt az Akadémia kutatóinak
„Az Akadémiát ért vádakkal szemben egy nagyon jó állapotban lévő, átláthatóan működő, az adófizetők évi 20 milliárd forintját felelősen elköltő kutatóhálózatot adunk át”, mondta Lovász.
Az MTA saját maga is egyértelműen pozícionált: april 16-án közleményt adott ki, amelyben egyetértett a Tisza Párt programjának fő céljaival, és kiemelten fontosnak nevezte a hazai tudományos intézmények autonóm működését. A közleményt Freund Tamás elnök, Kollár László Péter főtitkár és Erdei Anna főtitkárhelyettes írta alá – vagyis az MTA jelenlegi teljes vezérkara nyíltan kiállt a változás mellett.
Magyar Péter az MTA-n tett ígéretei között a legszimbolikusabb az, amelyet a legkevesebbet emlegettek: „bárki lesz is az MTA új elnöke, a Tisza-kormány kész lesz vele konstruktív együttműködésben dolgozni" – vagyis a partnerség nem személyhez, hanem intézményhez szól.
Az MTA 200. közgyűlése kedden tisztújítással zárul: négy jelölt közül választják meg az új elnököt. A Tisza-kormány ígérete szerint az első intézkedések között szerepel a kutatóhálózat visszaadása – és Magyar Péter hétfői megjelenése ennek a folyamatnak az első nyilvános gesztusa volt. Hogy az ígéretek mikor és hogyan válnak konkrét törvényi lépésekké, az az eskütétel utáni első hetekben derül ki.
Kapcsolódó cikk
Orbán Viktor egyetemi modellváltásától hangos a The New York Times is
Mivel az alapítványok kuratóriumi tagjait a kormány nevezi ki, így határozatlan időre bebiztosíthatja magának a felsőoktatás irányítását az Orbán-rezsim.
