Visszavág a Magyar Tudományos Akadémia: elnöki közleményben álltak ki két kutatójuk mellett, akikről azt írta a sajtó, hogy indokolatlanul jutottak a tudományos élet csúcsára.
A Magyar Nemzet írt arról, hogy Pál Csaba és Papp Balázs a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban hatalmas karrierugrást hajtottak végre: Pál 2018-ban szerezte meg az MTA doktori címet, majd 2022-ben lett akadémikus. Papp Balázs 2023-ban doktorált, majd 2025-ben levelező taggá választották. A lap a cikkében azt rótta fel, hogy kettejük életműve voltaképp megegyezik, elemzésekre hivatkozva azt írják, hogy Pál tudományos hatásának 77 százaléka, míg Papp Balázsé 82 százaléka közös munkákból származik.
Vagyis lényegében ugyanarra a teljesítményre, néhány év eltéréssel, két MTA doktori címet is elnyertek – summázza a cikk, feltéve a kérdést: vajon hogyan lehetett ugyanazon tudományos eredmények alapján kétszer is a magyar tudományos hierarchia csúcsára jutni?
Kapcsolódó cikk
Jordán Tamás és Edgar Morin is a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia új tagjai között
Új tagokat választott szakosztályaiba a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia éves, rendes közgyűlésén, tudatta az MTA.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás felháborodott hangú közleményt adott ki, azt írva: a lap már nem csak az intézményt, hanem a tudást és annak élvonalbeli képviselőit is támadja.
„Ha egy fiatal kutató vagy újságíró megkérdezné, kiknek a példáján tanulmányozhatja, hogy milyen egy világszínvonalú kutatóműhely, hogyan dolgoznak a sikeres kutatók, akkor jó eséllyel Pál Csaba és Papp Balázs akadémikusokat, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszorait javasolnánk.
Kutatásaik nagy újdonságértékű felfedezésekhez vezettek, és kiemelkedő a társadalmi és gazdasági jelentőségük is.
A fertőzéseket okozó mikrobák megismerése, az antibiotikumokkal szemben kialakuló ellenálló képességük és annak kivédése kulcsfontosságú a betegségek megelőzése, a betegek gyógyítása, a gyógyítási szövődmények megelőzése, a kórházi halálozás csökkentése, az egészségügyi ellátás hatékony és gazdaságos működtetése és az egészségipari innovációk szempontjából egyaránt. Eredményeik nemcsak a humán-, hanem az állatgyógyászat területén is hasznosíthatók.
Kapcsolódó cikk
A kormány megígérte, így be is nyújtotta az MTA-t kivéreztető törvényjavaslatot
Az új törvény elfogadásához nem kell kétharmados parlamenti többség, hiszen az akadémiai törvény nem kétharmados.
Kutatási tématerületük jelentőségét jól mutatja, hogy a Center for Global Development 2024 szeptemberében kiadott jelentése egy 122 országra kiterjedő felmérés alapján megállapította, hogy az antimikrobiális (antibiotikum-) rezisztencia (AMR) növekedése az orvostudomány előtt álló legnagyobb kihívások egyike, ami 2050-re világszerte sok millió ember halálát és évi 1,7 milliárd dolláros GDP-veszteséget okozhat a világgazdaságnak.”
Az elnök azt írja, az együttműködés nem „duplikáció”, hanem a korszerű tudomány működési módja.
„A bonyolult biológiai kérdések megválaszolása ma már szinte elképzelhetetlen eltérő szakterületek szoros összekapcsolása nélkül. Pál Csaba kísérletes mikrobiológiai és Papp Balázs számítógépes biológiai kutatócsoportja tökéletes példája egy ilyen, egymást erősítő együttműködésnek. Munkájuk nem azonos, hanem kiegészíti egymást, és éppen ez teszi lehetővé, hogy olyan eredményeket érjenek el, amelyekre külön-külön nem lennének képesek.”
Kapcsolódó cikk
CEU is megszólalt a Demeter-ügyben: A kormány támadásai minden valóságot nélkülöző retorika részei
A CEU szenátusa eddig nem szólalt meg az alapító, Soros György személyét érintő ügyben – ezidáig.
Amint a lap írta, súlyos etikai kérdést vet fel, hogy Pál Csaba 2025-ben ajánlója volt Papp Balázs akadémikusi pályázatának – miközben a bemutatott tudományos teljesítmény jelentős része közös munka volt. Ez lényegében azt jelentheti, hogy Pál Csaba a saját munkásságának újrapozicionálásával járult hozzá kollégája (és közvetve saját maga) sikeréhez.
Erre válaszként Freund Tamás elnök azt írta, a tagválasztás során mindig az egyéni teljesítményt mérlegelik, ezek közt vannak elnyert pályázatok, tudományos tagságok, nagy presztízsű publikációk, szabadalmak is.
„Az írás egyik legnagyobb veszélye az, hogy hatására a fiatal kutatók elbizonytalanodnak, hogy helyes út-e Magyarországon a szakmai összefogás és együttműködés. Pedig tény, hogy az ehhez hasonló szakmai összefogások sokaságára van szükség ahhoz, hogy Magyarország nemzetközi versenyképessége növekedjen.” – írta az MTA közleményében az elnök.
Kapcsolódó cikk
Most már hivatalos: megszavazták az MTA-t átalakítását
A kormánypárti 131 igen szavazat mellett 53 nem és egy tartózkodás megpecsételte az MTA kutatóhálózatának jövőjét.
