NOMA színes biztonsági izzófüzér (1917)

A huszadik század elején az elektromos füzérek még mindig luxuscikknek számítottak, így a legtöbb család továbbra is nyílt lánggal világította meg a fákat. 1917-ben egy tragikus kimenetelű New York-i bérháztűz rázta meg a várost, amelyet ismét egy felboruló viaszgyertya okozott.

A mindössze tizenöt éves Albert Sadacca a híreket olvasva úgy érezte, sürgősen olcsó és biztonságos alternatívát kell adni a lakosságnak. Családja vállalkozása addig világító dísztárgyak és fonott díszmadár-kalitkák gyártásával foglalkozott.

A fiú rájött, hogy a madárkalitkákhoz használt kisfeszültségű, szigetelt vezetékeket könnyedén át lehet alakítani karácsonyfaizzók foglalataivá. Meggyőzte szüleit, hogy fessék színesre a kis körtéket, és állítsanak össze belőlük sorba kapcsolt garnitúrákat.

Az első évben alig fogyott a termékből, de Sadacca fivéreivel közösen kitartott az ötlet mellett, és megalapították a National Outfit Manufacturers Association társaságot. A NOMA néven futó cég kidolgozta a szabványos, biztonságos foglalatokat, drasztikusan letörve az árakat.

A vállalkozás évtizedekre a világ legnagyobb ünnepifény-gyártójává vált, véglegesen kiszorítva a nyílt lángot a háztartásokból. Egy New York-i kamasz kalitkadrótjai tették lehetővé, hogy a színes villanyégők mindenki számára elérhető karácsonyi alapkellékké váljanak.

Amikor a haditengerészet gumikészletei megcsappantak, a vegyészek szilikonolajjal és bórsavval próbálták pótolni a hiányt. A laborban született nyúlós, elutasított massza azonban a repülőgépek helyett a játéktörténelembe vonult be.