Kármán András a kiszámíthatatlan módosítások korszakát zárná le
A miniszter a 2026-os büdzsét hozta fel intő példaként, amelyet tavaly nyáron fogadtak el, de a tényleges költségvetési év kezdete előtt 8 alkalommal kellett módosítani. Az elemzés szerint az Orbán-kormány nem volt őszinte a magyar társadalommal és a piaci szereplőkkel a gazdaság valós állapotát illetően, a kapkodás pedig elkerülhetetlen bizonytalanságot szült, hiszen kormányváltás nélkül a hiány elérte volna a 8,3 százalékot is. Megengedheti-e magának a hazai gazdaság, hogy a költségvetési törvény csupán egy formális dokumentum legyen, amelyet a végrehajtó hatalom kénye-kedve szerint ír át zárt ajtók mögött? A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány szakít ezzel a káros gyakorlattal, és az államháztartási törvény módosításával egy fix őszi idősávot, várhatóan az október 1. és 31. közötti időszakot jelöli ki a tervezetek benyújtására. Ez a menetrend közelebb hozza a tervezési szakaszt a tényleges megvalósításhoz, így a döntéshozók sokkal megbízhatóbb, friss adatokra támaszkodhatnak a számok véglegesítésekor. Vajon a jogszabályba foglalt szigorúbb határidők valóban gátat szabhatnak a politikai motivációjú osztogatásoknak és az utólagos, átláthatatlan átcsoportosításoknak?
Magyar Péter és a kormányzat a közpénzügyi keretrendszer reformjára készül
A kormányzat hivatalosan is kötelezettséget vállalt az államháztartás fenntarthatóságának javítására, amit a 2027-es törvényjavaslat struktúrája már a gyakorlatban is tükrözni fog. Az új elvek mentén az egyes szakterületekhez kapcsolódó kiadások transzparensen, egy helyen fognak megjelenni, kizárva a korábbi, széttagolt és nehezen követhető finanszírozási gyakorlatot. Képes lesz-e az államapparátus ilyen rövid idő alatt átállni egy olyan feszesebb tervezési modellre, amely a tényleges, várható pénzügyi teljesítéshez igazítja az éven túli kötelezettségvállalásokat?
Kapcsolódó cikk
A feltárt 2090 milliárd forintos első negyedéves deficit rámutatott, hogy a korábbi időszakban a kamatok emelkedése és a befektetői bizalomvesztés közvetlen összefüggésben állt a szakszerűtlen költségvetési politikával. A bevételi oldalon regisztrált 11,5 százalékos növekedés, benne a megugró áfa- és jövedelemadó-bevételekkel, nem tudta ellensúlyozni a kiadások 18,7 százalékos, robbanásszerű emelkedését. Hogyan lehetséges megállítani ezt az adósságspirált egy olyan környezetben, ahol a kifizetett munkavállalói jövedelmek és a pénzbeni társadalmi juttatások is drasztikus terhet rónak az államkasszára?
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a bruttó állóeszköz-felhalmozás 134 milliárd forinttal, vagyis 26,2 százalékkal esett vissza az első negyedévben az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
A pénzügyi kormányzat számára a 2027-es költségvetés megalkotása lesz az első valódi erőpróba, amelyen keresztül bizonyíthatják a transzparens és felelős gazdálkodás iránti elkötelezettségüket. Az új időkeretek és a szigorodó tervezési elvek alkalmazása elengedhetetlen a piaci bizalom helyreállításához és az államadósság stabilizálásához a következő években. A hazai gazdasági szereplők most árgus szemekkel figyelik, hogy a politikai ígéreteket milyen konkrét, számszerűsíthető lépések követik a költségvetés őszi parlamenti benyújtásakor.
Kapcsolódó cikk