Josip Tot megjelenése és a cégek végleges elszürkülése
A sikeresnek bizonyult módszert 1997. szeptember 17-én ismét alkalmazták, amikor Schlecht Csaba további három eladósodott vállalkozást értékesített. Az új vevő ezúttal egy horvát állampolgár, Josip Tot volt, aki a papírok alapján szintén átvállalta a milliós köztartozásokkal terhelt társaságok tulajdonjogát.
A Josip Tot nevére került cégek sorsa pontosan ugyanazt a mintát követte, mint a korábbi tizenhárom vállalkozásé. Az új tulajdonos semmilyen tényleges gazdasági tevékenységet nem végzett, a tartozásokat nem egyenlítette ki, a cégek pedig végleg elszürkültek és kijöttek a hatósági ellenőrzés alól. A cégbírósági és adóhatósági eljárások évekig elhúzódtak anélkül, hogy a tényleges vagyonból bármit be tudtak volna hajtani.
A két hullámban lebonyolított cégeladások nyomán összesen tizenhat vállalkozás tűnt el a magyar gazdasági életből. A botrány végül 1998 augusztusában robbant ki a nyilvánosság előtt, amikor Rádi Antónia újságíró tényfeltáró cikksorozata megjelent a Népszabadságban, részletesen bemutatva a pártközeli cégbirodalom átruházásának mechanizmusát. A nyilvánosságot felkavaró 1998-as Népszabadság-cikksorozat után indult nyomozásban végül Weisz József vallomása tárta fel, milyen úton jutottak el az útlevélmásolatok a cégeladásokat szervező körökhöz.
