Az uniós konfliktus és a rendszer átalakítása
Az Európai Unió intézményei kezdetettől fogva kiemelt figyelemmel kísérték a magyar KEKVA-modell kialakítását. Az Európai Bizottság jogállamisági és átláthatósági aggályokat fogalmazott meg a szerkezettel szemben, különösen kifogásolva a magas rangú politikai tisztségviselők kuratóriumi jelenlétét, az összeférhetetlenségi szabályok hiányát és a közvagyon feletti átlátható ellenőrzés elmaradását.
A konfliktus 2022 végén érte el tetőpontját, amikor az Európai Unió felfüggesztette a modellváltó egyetemek részvételét az Erasmus+ cserediák-programban és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési keretprogramban. Ez a döntés komoly hátrányba hozta a magyar hallgatókat és kutatókat, mivel elvágta őket a nemzetközi mobilitási és finanszírozási csatornáktól.
A nemzetközi nyomás és a jogi zsákutca végül elkerülhetetlenné tette a korrekciót. A kormányzat és a törvényhozás 2026-ban átfogó jogszabályi és alaptörvény-módosításokba kezdett, megindítva a nem felsőoktatási KEKVA-k átalakítását, a kuratóriumi összeférhetetlenségi szabályok szigorítását, valamint a kiszervezett állami vagyon és közfeladatok visszavételének folyamatát.
