A közpénzek kiszervezésére és az állami vagyon magánalapítványi elrejtésére kitalált modell lebontása elérte a technológiai és kutatási szektort is, ahol a milliárdos kuratóriumi kifizetések helyett a közvetlen állami irányítás veszi át a terepet. Tanács Zoltán, a Tudományos és Technológiai Minisztérium (TTM) vezetője hétfőn a közösségi oldalán jelentette be, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) rendszerének felszámolásával összesen 110 milliárd forintnyi állami vagyont szereznek vissza a minisztérium felügyelete alá. A döntés értelmében a korábban alapítványokba szervezett stratégiai projektek visszakerülnek a minisztériumhoz, míg a feleslegesnek ítélt szervezeti vízfejeket egyszerűen megszüntetik.
A miniszteri tájékoztatás szerint a visszavett vagyon azonnal mozgósítható pénzügyi tartalékot és komoly infrastrukturális bázist jelent.
Az érintett alapítványi szervezetek bankszámláin az átvétel pillanatában együttesen csaknem 62,5 milliárd forint készpénz áll rendelkezésre, amelyhez további közel 50 milliárd forintos eszközállomány társul. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az alapítványi bürokrácia és a párhuzamos struktúrák kiiktatásával önmagában évi 800 millió forintos megtakarítást érnek el a költségvetésben.
ZalaZONE, Élvonal és a KEKVA-rendszer felszámolása a kutatásban
Az állami ellenőrzés alá visszatérő vagyonelemek közül kiemelkedik a ZalaZONE járműipari tesztpálya és az Élvonal kutatási program sorsa. Tanács értékelése szerint mindkét kezdeményezés olyan valós feladatokat lát el, amelyekre a nemzetgazdaságnak vitathatatlanul szüksége van, ám a működtetésükhöz „nincs szükség feleslegesen drága és az állam számára nem kellőképpen átlátható és kontrollálható alapítványi modellre”. A zalai tesztközpont Európában is ritkaságszámba menő infrastruktúrával rendelkezik, amely a hagyományos gépjárművek és az önvezető technológiák mellett drónok és robotikai rendszerek tesztelésére is alkalmas.
Kapcsolódó cikk
Tanács Zoltán átnézeti az állami milliárdokat elnyerő 4iG állami szerződéseit
A kutatói elitet célzó Élvonal program a jövőben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közvetlen gondozásában folytatja tevékenységét, biztosítva a hazai tehetségek támogatását és a nemzetközi szintű tudományos műhelyek építését. A szervezeti átcsoportosítás célja a döntéshozatal leegyszerűsítése és az indokolatlan alapítványi közvetítők kiiktatása a kutatási pénzek elosztásából.
Évi 800 milliós spórolás és a felesleges vízfejek leépítése
A minisztérium stratégiai célkitűzése a kutatás-fejlesztési kiadások hatékonyságának radikális javítása. A tárcavezető leszögezte, hogy a GDP-arányos K+F ráfordításoknak a jövőben folyamatosan növekedniük kell, ám a rendelkezésre álló forrásokból lényegesen többet kell fordítani valódi laboratóriumi kutatásokra, piaci innovációra és szakemberek képzésére, miközben minimálisra kell csökkenteni a bürokratikus működési költségeket és a rosszul előkészített látványberuházásokat.
A felszámolási folyamat újabb bizonyítéka a korábbi hatalmi struktúra által kiépített alapítványi hálózat visszabontásának – számolt be a 110 milliárdos állami vagyon visszaszerzéséről a Telex.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium a következő hetekben véglegesíti a visszavett vagyonelemek jogi integrációját, miközben a gazdasági tárcákkal közösen megkezdik a 62,5 milliárdos készpénzállomány közvetlen átcsoportosítását a prioritást élvező nemzeti technológiai projektekhez.
