A választási győzelem és a kormányalakítás utáni időszak belső feszültségeit, valamint a Tisza Párt szavazótáborának megosztottságát elemezte Kéri László politológus a Szinten túl legújabb adásában. A beszélgetés kiindulópontját a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetésének megválasztása körüli éles vita adta. A hivatal élére Unger Annát választották meg, ami komoly elégedetlenséget váltott ki az azonnali és látványos elszámoltatást váró szavazók körében, akik sokkal szívesebben látták volna a pozícióban a Transparency International korábbi jogi igazgatóját, Ligeti Miklóst.
Kéri szerint a reakciók elképesztő heve abból fakad, hogy a választók nagy része az ígéretek csúcsaként tekintett a korrupció számonkérésére. Kijelentette, hogy a folyamatba a szavazók jelentős része a saját elvárásait vetítette bele: „Volt, aki ezt szelíden, volt, aki vérben forgó szemmel, de hogyha összeraknád az ígéret-piramist, akkor a csúcsán ez volt. És ebbe az NVVH vezetésbe beleálmodták nagyon sokan az ehhez való viszonyukat.” A politológus úgy látja, a számonkérés lassúsága miatt hatalmas csalódottság halmozódott fel az emberekben, miközben a kabinet joggal gondolja úgy, hogy mindent megtesz a cél érdekében. „Rengeteg embernek elborult az agya ebben a száz napban, hogy nem ezt vártuk tőletek” – fogalmazott az elemző, hozzátéve: „Van egy radikális véleménykülönbség a kormány önképe és a kormány szavazóbázisa között.”
Kéri László szerint a pártközpontban félreértették a Tisza-szigetek kezdeményezését
A gyors döntéshozatal és a határidők szorítása a transzparencia rovására ment, Kéri szerint ugyanis „az iszonyú sietség az azzal jár, hogy nagyon sokszor nem gondolják végig az eljárással járó nyilvánosságnak a kritériumait”, vagyis hogy a döntések hátterét el is kell magyarázni a nyilvánosságnak. Kéri rámutatott, hogy a kampány alatt „itt a választó bázis nagy része elhitte, hogy be van avatva”, ám amikor elkezdtek kormányozni, „olyan tömegben zúdult rájuk minden, hogy nem törődtek ezzel.” A szakértő figyelmeztetett, ha ez a helyzet rögzül, a saját tábor gyanakvása és a vezetés idegessége állandósulni fog, amiből romboló modell válhat.
A civil bázis kapcsán Kéri kifejtette, hogy a Tisza-szigetek önszerveződése az elmúlt évtizedek legfontosabb társadalmi eredménye volt: „Itt emberek tízezrei emelték föl a fejüket az alattvalói létből.” Hozzátette: „Ez egy olyan vadonatúj fejlemény, aminek az elherdálása történelmi bűn lenne.” Ám a pártvezetés a kormányzati feladatok mellett háttérbe szorította a helyi kisközösségeket: „Ők úgy érzik, hogy ki lettek hagyva az egészből, és erre Magyar Péterék baromi későn jöttek rá.” Amikor a helyi szervezetek levelekkel keresték a vezetést, választ sem kaptak. „Olyan politikusokkal nem lehet diskurzusba kerülni, akik nem válaszolnak semmire” – mondta a politológus. Június végén ezért egy körlevélben azt javasolták a Tisza-szigeteknek, hogy kapcsolódjanak be a helyi önkormányzatok munkájába, ám a pártközpontban azt hitték, Kériék ellenpártot akarnak szervezni, így a párbeszéd végleg megszakadt.
Négy csoportra szakadt a bázis, de Magyar Péter korrekciós képessége ritka
A politológus a Tisza szavazótáborát négy jól elkülöníthető csoportra bontotta: az azonnali elszámoltatást követelő radikális elitellenesekre, az intézményes beleszólást igénylő liberális és szociáldemokrata szavazókra, a pozíciókra váró, de mellőzöttnek tűnő szakemberekre, valamint a feltétlenül lojális választókra. A belső viszonyok elemzésekor Kéri kiemelte a nők magas arányát az új állami és politikai struktúrában, amit érdemi kultúraváltásként értékel, mivel meglátása szerint a nők konfliktusmegoldó képessége lényegesen civilizáltabb.
A miniszterelnök kommunikációjáról és a folyamatos közösségi médiás jelenlétről szólva Kéri úgy vélte, a gyors reakciókban mindig benne van a hibázás lehetősége, mert hiányzik belőlük a mérlegelés. Ugyanakkor hangsúlyozta Magyar Péter rendkívüli tanulási és korrekciós képességét, amelyet ritkaságnak nevezett a magyar politikai életben. A beszélgetés lezárásaként a politológus Orbán Viktor helyzetét is értékelte: szellemi kiüresedést lát az elmúlt évek megnyilvánulásaiban, a volt miniszterelnök jelenlegi állapotát pedig egy olyan ejtőernyőshöz hasonlította, akinek nem nyílt kikit a szerkezete, és bár földet ért, a helyzettel nem tud mit kezdeni – írta meg a Szeretlek Magyarország.
