Kihirdették az Aegon Művészeti Díj idei jelöltjeit. Az ide shortlistre három kiadó (Magvető, Pesti Kalligram, Jelenkor) könyvei kerültek, a díjért kilenc férfi és egy nő versenyez.

Hirdetés

A listán van néhány meglepetés, és idén is vannak nagy hiányzók. Nagyon hiányoljuk Szabó T. Anna novelláskötetét, a Töréstesztet. De ami a legnagyobb meglepetést jelentette számunkra, az Grecsó Krisztián Jelmezbál című kötete, amely véleményünk szerint megérdemelte volna a jelölést (interjúnk ITT és kritikánk ITT).

A díjazottról tavasszal dönt a zsűri, a nyertes könyv írója az április 5-i ünnepélyes díjátadón veheti át az elismerést a Katona József Színházban.

A 2017-es AEGON Művészeti Díjra esélyes tíz könyv:

Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája, Pesti Kalligram

Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér, Magvető Kiadó

Kun Árpád: Megint hazavárunk, Magvető Kiadó

Németh Gábor: Egy mormota nyara, Pesti Kalligram

Spiró György: Válogatott esszék 1979-2016, Magvető Kiadó

Szabó Róbert Csaba: Alakváltók, Jelenkor Kiadó

Szilasi László: Amíg másokkal voltunk, Magvető Kiadó

Térey János: Őszi hadjárat, Jelenkor Kiadó

Tóth Krisztina: Világadapter, Magvető Kiadó

Zoltán Gábor: Orgia, Pesti Kalligram

A tavalyi évben Oravecz Imre A távozó fa című kötete nyerte el a díjat. Az értesítés igen érdekesre és humorosra sikeredett:

Vadság, hazatérés, válogatott, újraírt és összegyűjtött művek. Tóth Krisztina az utóbbi évek prózatermése után ismét versekkel jelentkezett, Világadapter című kötete hol játékosan, hol megrázó komolysággal az idő múlásáról, a távolodásról, a fájdalmakról és veszteségekről mesél. (Interjúnk Tóth Krisztinával ITT) A lista másik versgyűjteménye Térey Jánosé. Az Asztalizene című drámája 2008-ban Aegon Művészeti Díjat nyert, most pedig harminc év versterméséből komponálta meg az Őszi hadjárat gyűjteményét, melyben egy kötetnyi új alkotását is közreadja. Kikerült az eredeti kötetekből néhány vers, másokat a szerző alaposabban átdolgozott, lenyesegetve a fiatalkori útkeresés bizonytalanságait (Térey Jánossal készített interjúnk ITT).

Spiró Györgyöt válogatott esszéinek közreadásával köszöntötte hetvenedik születésnapján kiadója, a Magvető. Az esszé mint panoptikum és kaleidoszkóp: olvashatunk a szláv kultúra fontos szerzőiről és attitűdjeiről, az ókori provinciák és a mindenkori perifériák történelmi és aktuális mozgásairól, saját régiónk zártságáról, Gorkij emberi karakteréről és Spiró legkedvesebb íróiról, életembereiről. Az összegyűjtött írások – Válogatott esszék 1976-2016 – szerzője 2006-ban, Fogság című regényével lett Aegon Művészeti díjas.

Krasznahorkai László regényében Báró Wenckheim hazatér, Kun Árpádéban egy Kun Árpád nevű főszereplő pedig elutazik Magyarországról (kritikánk a Megint hazavárunk című kötetről ITT). Krasznahorkai László új regénye egyszerre apokalipszis és karnevál a peremvidékek epicentrumáról. Realista utópia. Érzékeny szatíra, vérbő iróniával. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is szerepel: szolnoki lakos, aki hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. Kun Árpád előző regénye, a Boldog Észak – Aegon Művészeti Díj 2014 – utószavában már célzott rá, hogy egyszer megírja, hogy 2006 ​októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a “boldog északon”. A mű elkészült, és írójának így esélye van arra, hogy ismét díjazott legyen.

Vad, brutális és erős képek, történelmi háttér és mikrokörnyezetként néhány városmajori utca – Zoltán Gábor Orgia  című regénye a nyilasok szemszögéből mutatja meg, milyen is az, amikor valaki(k) egy eszme nevében önként, kéjjel öl(nek), nemcsak parancsra. A tavalyi Könyvhétre megjelenő kötetnek „fel kellene robbantania az egész irodalmi életet –  Németh Gábor szerint. Egy mormota nyara című regényével ő is díjesélyes idén. A regény elbeszélője helyvadász. Lord Byron halálához keres alkalmas tengerpartot egy vámpírfilmbe. A szemlélődés a hivatása, de az értelmezés a szenvedélye. Utazása alatt vadásznaplót ír, hosszú levelet a fiának, de írás közben el-elkalandozik, az emlékezés szeszélyének engedve. Akármerre jár a világon, Amszterdamtól Rómán át Buenos Airesig, előbb-utóbb tanúja lesz valami jóvátehetetlennek….

Szilasi László: Amíg másokkal voltunk című műve három költő kisregénye egy kötetben – Babits Szegeden, Jókai a levert forradalom utáni bujdosás idején, Bessenyei György szülőföldjén, Tiszabercelen, a magyar vidék pusztaságában. Mindannyian számkivetettek. Mindannyian remeték, elhagyottak, elveszettek. De mindannyian készülnek valami nagyszabásúra, valami rendkívüli teljesítményre.

A tízes lista két legfiatalabb szerzője Jászberényi Sándor és Szabó Róbert Csaba. Jászberényi történeteit leggyakrabban Hemingway prózájához hasonlítják, amiben ugyan van igazság, de a haditudósítóból lett magyar író irodalmi apja mégis inkább Graham Greene.  A lélek legszebb éjszakája a szerző második elbeszéléskötete. Szabó Róbert Csaba: Alakváltók című regénye a romániai diktatúra időszakában játszódik, izgalmasan összefonódó történetszálai azt a kérdést vetik föl, hogy bő negyven év diktatúra után és a bukaresti forradalom vérgőzös napjait követően, amikor a régi kommunista elit képviselői kerültek ismét hatalomra, történhet-e valódi megújulás, vagy a változó hatalmi viszonyok szerint az emberek csupán újabb és újabb alakokat öltenek a történelem emésztő körforgásában.

Mind a tíz könyvről irodalmi óravázlat (tancsomag) készül középiskolai magyartanárok számára, ezek  felkerülnek a díj honlapjára és ingyenesen elérhetőek majd, csakúgy, mint az eddigiek. A jelöltekről szóló egészestés film bemutatója a 2017-es Margó Fesztiválon lesz.

Hirdetés