Verseny indult a kutatói állásokért
Miközben a gazdasági növekedés lelassult, a fiatalok körében tapasztalható 19 százalékos munkanélküliség miatt tömegek menekültek a tudományos pályára. A doktori képzésekre felvett hallgatók éves száma 2019 óta csaknem megduplázódott, és mára elérte a kétszázezret. A végzett kutatók tömegei a szűkülő állami pénzekért versenyeznek, így az előléptetések feltételei embertelenné váltak.
A Kínai Nemzeti Természettudományi Alapítvány fő kutatási programjára leadott pályázatok száma 2021 óta 80 százalékkal nőtt, elérve a kétszázezret, miközben a kifizetett összeg mindössze 3 százalékkal emelkedett. A sikeres pályázatok aránya emiatt a korábbi 22 százalékról 12 százalékra zuhant. A Stanford FSI kutatása szerint a doktoráltak száma háromszor gyorsabban nőtt, mint a kutatói állások köre, a támogatások zöme pedig alig negyven intézményre koncentrálódik.
A York Egyetem kutatója, Qiang Zha szerint a kínai egyetemek egyre inkább átveszik a határozott idejű nyugati foglalkoztatási modelleket, és a fiatalokat gyakran csak a publikációs számok felpörgetésére veszik fel. A bizonytalanság miatt sokan elhagyják a felsőoktatást: Sencsen egyik középiskolája például már több mint száz doktori fokozattal rendelkező munkatársat foglalkoztat.
A fokozatszerzésért vívott harc azonban egy ennél is kényesebb területet érint. A CCTV vizsgálatai pontosan megmutatták, milyen ipari méretű trükkökkel próbálkoznak a kutatók.
