Tudományos visszaélések és drasztikus szakbezárások
A publikációs nyomás következtében ipari méreteket öltött a tudományos csalás a campusokon. A CCTV vizsgálatai szerint az úgynevezett tanulmánygyárak generatív mesterséges intelligenciával gyártott hamis cikkeket és társszerzőségeket árulnak nyilvános platformokon, sőt egyes kutatók cégeket fizettek le azért, hogy támogatást szimulálva segítsék az előmenetelüket.
A Princeton Egyetem professzora, Yu Xie rámutatott, hogy a korábbi gyors terjeszkedés idején a minőség helyett a publikációk puszta mennyisége döntött az előmenetelről. A mostani szigorúbb költségvetési keretek miatt az intézmények már kénytelenek válogatósabbak lenni és valódi áttöréseket felmutatni.
A pártvezetés közben radikálisan átrajzolja a felsőoktatás struktúráját: Hszi Csin-ping irányvonalát követve a Kínai Oktatási Minisztérium a közelmúltban 12 200 diplomaprogramot vont vissza. A hagyományos menedzsment és humán szakok helyét szinte kizárólag a mesterséges intelligencia, a robotika és a preferált technológiák veszik át.
Bár a párt központi lapja, a People’s Daily nemrégiben úgy érvelt, hogy a kínai egyetemek nincsenek abban a helyzetben, hogy „kifogynának a pénzből”, a források eloszlása rendkívül egyenlőtlenné vált. Az intézmények kutatási kiadásai tavaly ugyan 11 százalékkal, 341 milliárd jüanra emelkedtek, a vállalati megbízásokért folyó hajszában mégis a szűk elit tud csak talpon maradni – írta meg az Economist.
