A klímaváltozás kérdése lassan állandósuló problémává válik, a vélemények mégis megoszlanak. Valóban apokalipszist rejt a jövőnk, vagy elbagatellizáljuk a helyzetet? A Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse, Perger András válaszolt kérdéseinkre.

ContextUs: Erdőtüzek pusztítanak, olvadnak a jégsapkák, elpusztul a Föld. A 444-en megjelent cikk kizárólagosan az embert tette felelőssé ezekért a katasztrófákért és az ezeket okozó felmelegedésért. Mennyi ráció van ebben?

Ha pusztán a felmelegedés lenne a kérdés, akkor azért egyértelműen az emberi tevékenység általi szén-dioxid-kibocsátás a felelős. Amennyiben minden természetes tényezőt figyelembe vennénk, a naptevékenységet, a csillagászati komponenst, a vulkánok által okozott szén-dioxid-kibocsátást, stb., a Földnek önmagától nem kéne melegednie – legalábbis korántsem ilyen mértékben. Azonban ha bevonjuk az emberi tényezőt, akkor megkapjuk azt az emelkedő görbét, amit a mérések már legalább tíz éve folyamatosan igazolnak.

A cikkben lefestett katasztrófaállapotra reagálva pedig én azt mondom: klímaváltozás most is van, és ez már sokszor jelenleg is emberéletekbe kerül. Ha a katasztrófafilmek klasszikus elemeire gondolunk, sokat valóban tapasztalhatunk már a valóságban.

A hurrikánidőszakok hossza, a hurrikánok száma és erőssége növekvő tendenciát mutat. Erre azonban a kutatók már tíz évvel ezelőtt rájöttek. Éghajlatváltozás tehát van, és egyre inkább kimutatható az extrém időjárási jelenségek mögött. Összességében, amit ez a cikk és a hasonlók állítanak, nem a jövőben fognak váratlanul leszakadni az égből, hanem ezek már jó ideje, folyamatosan történnek.

ContextUs: Mi a véleményed azon nézetekről, amelyek szerint vagy a populáció csökkentésével, vagy a gépek kibocsátásának minimalizálásával javítani lehetne a helyzeten?

Azt, hogy a lélekszám és az energiahasználat növekedése mennyiben függenek össze, lehet vizsgálni, ám ez olyan országonként változó adat, ami megnehezítené a kalkulációkat.. A mi álláspontunk szerint az emberiséget el lehet látni megfelelő fény-, víz- és energiaforrással fenntartható módon is. Legelsősorban a szén-dioxid-kibocsátás és az egyéb káros ipari tevékenységek azok, amelyek felelőssé tehetők a klímaváltozásért.

A Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse, Perger András / Fotó: Paksaméta blog

Jellemzően az energiahasználatunk hat rombolóan a környezetre, úgymint közlekedés, az ipari és mezőgazdasági termelés, valamint a lakosság hő- és villamosenergia-igénye. Ezen valóban csak úgy lehet segíteni, ha csökkentünk, de kizárólag a kibocsátáson. A racionalitás a kulcs: ésszerűsíttetnünk és hatékonyabbá kell tennünk az energiahasználatunkat és redukálnunk a fosszilis energiahordozók felhasználását. Nincs nagy újság, ezen máshogy nem lehet segíteni.

ContextUs: Sok spekulációt lehet hallani arról, pontosan mikor ér véget a világ a felmelegedés miatt. Mennyire vehetők készpénznek ezek a számítások?

A klímaváltozás nem nagyon foglalkozik az évekkel. A naptár számára nem tényező. Amihez vissza tudunk nyúlni, az az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) áprilisban megjelent jelentése.

A 2015-ös párizsi klímamegállapodásban elismerték az országok, hogy az éghajlatváltozás létező probléma, amelyért az emberiség a felelős.

A kialakulásában való szerepünk mellett azonban a megoldásból is ugyanekkora részt kell vállalnunk. A legfrissebb kutatások alapján megállapították, hogy a korábban megfelelőnek ítélt 2 fokos emelkedés egyáltalán nem biztonságos, és inkább a 1,5-re kéne törekedni.

Nagy a baj! – kőkorszaki időjárás fog uralkodni, ha nem vigyázunk

A Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban megjelent kutatás azt állítja, 2150-re az 50 millió évvel ezelőtti éghajlat fog uralkodni. A kutatásban összehasonlították a Föld jövőjét annak múltjával, a jelenlegi éghajlati modellek és a régészeti adatok felhasználásával. – mondja Kevin Burke, a kutatás vezetője.

A 2 fok olyan előre talán nem is látható ökoszisztémabeli változásokkal járna, amelyeket nem engedhetünk bekövetkezni: az például teljesen biztos, hogy ekkora növekedés esetén a korallzátonyok teljesen kipusztulnának. Vannak viszont olyan következmények, amelyek bármilyen mennyiségű emelkedés esetén bekövetkeznek.

Ilyen például a csapadék időbeli eloszlásának változása, azaz a csapadékos időszakok intenzitásának növekedése, amelyeket intenzív szárazság követ, valamint bizonyos élőhelyek átalakulása (sivatagosodás).

Erre itthon is látunk példát: idén folyamatosan dőltek a Duna kisvizes rekordjai, Paksnál kétszer is új negatív rekord született.

ContextUs: Apropó, Magyarországon miben nyilvánulnak meg legélesebben a klímaváltozás tünetei?

A hőhullámokban, a szárazidőszakok hosszában, a mért hőmérsékletek magasságában és tartósságában, valamint egyértelműen a folyóvizek vízszintjének csökkenésében. A csapadékhullás egyre szélsőségesebb mintákat követ, nyáron állandósul a forróság, és a földek élelmiszertermelési képessége is csökken. Ezek nem specifikusan ránk jellemző hatások, világszerte kimutathatók. A forróság okozta következmények, illetve az évszakok eltolódása határozottan megfogható jelenségek Magyarországon.

Perger András: “A hőmérsékletváltozást főleg a gyermekek és az idősek érzik meg” / Fotó: Stiller Ákos / HVG

A hőmérsékletváltozást főleg a gyermekek és az idősek érzik meg, egy-egy elnyúló hőhullám szó szerint életekbe kerülhet. Szintén veszélyes lehet az élővilág átalakulása: gondoljunk itt a nyári poloska- és szúnyoginvázióra! Több állandósuló állatfaj képes olyan emberre is ható vírust terjeszteni, amelyek közül egyesek olyan akár halálos betegségeket terjeszthetnek, mint az idén nyáron elhíresült nyugat-nílusi láz. Most még csak évente egy-két emberről beszélünk, ám az ország éghajlatának átalakulásával ez egyre nagyobb méreteket ölthet majd.

ContextUs: Hogyan tudjuk minimalizálni a változás okozta károkat?

A kibocsátásokat csökkenteni kell, ez egyértelmű, de az adaptáció is elengedhetetlen.

Ha ebben a pillanatban leállna a világ teljes szén-dioxid-kibocsátása, akkor sem lehetne visszafordítani a már bekövetkezett folyamatokat.

Ráadásul, mivel a szén-dioxid 50-200 évig marad meg a légkörben, a felmelegedés még aktívan velünk marad egy darabig. Ezért lényeges, , hogy alkalmazkodjunk a kialakult állapothoz. Át kell alakítanunk a városainkat: a meleg ellen például fák és növények árnyékával vegyük fel a versenyt a hősugárzó betontömeg csökkentésével! Olyan fajokat ültessünk, amelyek bírják a megváltozó, egyre szárazabb körülményeket! A közegészségügynek megfelelő felszereltséggel és személyzettel készen kell állnia a hőhullámokra, ezekben az időszakokban mindenki számára biztosítani kell a megfelelő mennyiségű folyadékot, stb…

ContextUs: A Kínai Tudományos Akadémia szerint megoldást jelenthet az is, ha 2030-ra a Föld 30%-át védelem alá vonnánk. Valóban megoldást jelenthetne ez?

Az a gondom ezzel, hogy az elmélet szerint megkülönböztetünk pont- és vonalszerű szennyezést. Az előbbit a gyárak, erőművek, az utóbbit pedig például az autópályák okozzák. Ha egy adott területet meg akarunk védeni, akkor kizárhatjuk ezeket a szennyezési forrásokat azzal, hogy lezárjuk a területet – ilyenek például a természetvédelmi övezetek.

A nap videója: Ezt megnézve, biztosan másképp látod majd a környezeted

Ha már intézmények! Az Európai Bizottság és az Európai Parlament is nemet mond a műanyag szemétre. Az Európai Parlament szerdán elsöprő többséggel, 571-53 arányban jóváhagyta azt az intézkedéscsomagot, ami az egyszer használatos műanyag eszközök betiltását irányozza elő. Ezzel az európai jogalkotók a tengerek és óceánok műanyag szennyezésének csökkentését lehetővő tevő jogszabályt fogadtak el.

Viszont vannak olyan típusú, globális jellegű kibocsátások, esetleg katasztrófák, mint Csernobil volt, amelyek hatásai ellen, ha a szennyezés már belekerült a légkörbe a légkörbe, nem tudunk védekezni. A védettség nyilvánvalóan nem árt, viszont hosszú távon nem is jelent hasznos segítséget a klímaváltozásban.

ContextUs: Mi a véleménye a legújabb nejlon- és műanyag ellenes mozgalomról? Időszerű felismerés vagy inkább halottnak a csók?

A műanyagszennyezés nem a klímarelevanciája miatt fontos. A Greenpeace is folytat egy úgynevezett „Plastic” kampányt, amely azt célozza, hogy az egyszer használatos műanyagoktól szabaduljunk meg.

Amit látunk, az egy felismerés, mégpedig annak a rossz üzenetnek a felismerése, amit az egyszer használatos műanyagok közvetítenek: vedd meg, használd, majd dobd el.

Ez pedig iszonyatos környezetszennyezéssel jár ezen anyagok teljes életciklusa alatt, még akkor is, ha az életciklus végén keletkező hulladékot rendesen kezelik – de, mint tudjuk, sajnos nem így történik.

Perger András: “Meg kell szüntetnünk azt a fajta fogyasztói kultúrát, amely nem számol a pénzért kiváltott anyagok által okozott környezeti szennyezéssel!” / Fotó: Stiller Ákos / HVG

Naponta látni borzasztó képeket szemétszigetekről, a műanyagoktól megcsonkított, vagy általuk elpusztított élőlényekről. Ennek véget kell vetni! Meg kell szüntetnünk azt a fajta fogyasztói kultúrát, amely nem számol a pénzért kiváltott anyagok által okozott környezeti szennyezéssel! Ami ezzel kapcsolatban igazán aggasztó, a mikroműanyagok jelenléte.

A műanyagok jelentős része ugyanis nem bomlik el, hanem mikro méretű részecskékre esnek szét. Ezek a szabad szemmel nem látható műanyag részek már mindenhol ott vannak: az ételünkben, a vizünkben, a levegőben. Ennek a hatását pedig még egyelőre nem is tudjuk igazán felmérni.

CV

Perger András környezetmérnök, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse. Atomenergiával, hagyományos energiahordozókkal, a megújuló energiaforrásokkal, klímavédelemmel és az energiapolitika kérdéseivel foglalkozik. 2002-2015 között az Energiaklub munkatársa volt.