Egyre erősebb azon intézmények és véleményvezérek hangja, akik a klímaváltozás, műanyag szemét fontossága ellen hívják fel a figyelmet. A mai nap videója talán elgondolkodtat téged is, hogy óvd a környezeted.

Ha már intézmények! Az Európai Bizottság és az Európai Parlament is nemet mond a műanyag szemétre. Az Európai Parlament szerdán elsöprő többséggel, 571-53 arányban jóváhagyta azt az intézkedéscsomagot, ami az egyszer használatos műanyag eszközök betiltását irányozza elő.

Az Európai Parlament megszavazta a műanyag stopot

Ezzel az európai jogalkotók a tengerek és óceánok műanyag szennyezésének csökkentését lehetővő tevő jogszabályt fogadtak el. A bevezetésre kerülő tilalom arra a 10 plasztik használati tárgyra vonatkozik, amelyek Európa partjait leginkább szennyezik. Ezek között vannak a szívószálak, a fültisztítók, az eldobható műanyag tányérok és evőeszközök. A műanyag szennyezőket 2021-ig kell kivonni a forgalomból.

Ezzel az európai jogalkotók a tengerek és óceánok műanyag szennyezésének csökkentését lehetővő tevő jogszabályt fogadtak el. A bevezetésre kerülő tilalom arra a 10 plasztik használati tárgyra vonatkozik, amelyek Európa partjait leginkább szennyezik. És ugyanígy járt el az Európai Bizottság is.

De nem csak intézmények, hanem művészek is felveszik a harcot a lehetőségeikhez mérten.

Művészek és dizájnerek szerte a világban azokat a kreatív módokat keresik, amelyekkel újra lehet hasznosítani a tengerparton felhalmozódott műanyag szemetet.

Joan Miro (1893-1983) szürrealista művész például összegyűjtötte a Mallorca partjaira sodródott szemetet reggeli sétája során és színes, szörnyszerű szobrokká alakította őket.

Joan Miro műanyag figurái / Fotó: picture-alliance / dpa / M. Read

Az Adidas pedig olyan edzőcipőt talált ki, amelyik újrahasznosított halászhálóból készül, felhívva ezzel a figyelmet az óceánok szennyezésére.

A művészek is felveszik a harcot a műanyag szeméttel – Műalkotások plasztikból

Úgy tűnik, sokan egyetértenek abban, hogy túl sok műanyagot használ az emberiség, és nem lehet tőle megszabadulni, ha már nincs rá szükség. A műanyagjátékok, palackok, használt fogkefék is landolnak valahol, miután kidobják őket – gyakran a tengerpartokon és az óceánban végzik. Nemrégiben a National Geographic is felhívta a figyelmet a környezetet drasztikus mértékben károsító műanyag hulladék felhalmozódására.

Gideon Mendel több mint egy évtizedes “művészeti aktivizmus” projektjével felfedi a klímaváltozással összefüggő árvizek extrém hatásait világszerte. Bemutatja, hogy a környezeti változások milyen káros következményekkel járnak az emberekre.

Vízbe fulladó világ – Gideon Mendel megrázó képein a klímaváltozás hatása

Mendel a kritikusok által is elismert fotográfus. 30 éves munkásságával a háta mögött a fotóújságírást művészetté, majd aktivista elkötelezettségé alakította. Mendel 1959-ben született Johannesburgban. Karrierjét az Apartheid elleni küzdelem alatt kezdte, majd Londonba költözött, hogy a HIV/AIDS- járvány lefilmezésének szentelje magát. 2007 óta a Drowning World (Vízbe fulladó világ) című fotósorozatán dolgozik.

A New York-i Times Square virtuális elárasztásával figyelmeztet a klímaváltozás hatásaira egy amerikai művész, aki multimédiás alkotása révén mutatja meg, milyen következményekkel járna az éghajlatváltozás okozta tengerszint-emelkedés a város alacsonyan fekvő területein.

A Tesco pedig kísérleti jelleggel anyagilag jutalmazza azokat a vásárlókat, akik visszaviszik az üzletbe az újrahasznosítható műanyag palackokat. Brüsszel pedig kezdeményezte, hogy tiltsák be a műanyag szívószálakat.

Kihalási válság fenyegeti a Földet az ENSZ szerint

Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak, összegezve mindazokat a globális erőfeszítéseket, valamint az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában. Mendel a kritikusok által is elismert fotográfus.

Azonban az, hogy vastagabb levelet növesztenek a növények nagy része a légkör növekvő szén-dioxid-szintje miatt, nem elég. Noha ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Azért sem elég, mert már az ENSZ eredményei alapján kihalási válsággal néz szembe a Föld, amelynek növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul.

Az alábbi videó pedig reméljük, elgondolkodtat téged is, hogy óvni kell a környezetünket:

ContextUs

Minden évben az emberiség 14 millió (!) tonna műanyagot dob az óceánokba. Ez az eredméye. Ha látod, mi lesz a közös hulladékból, akkor sem figyelnél a környezetedre? / Forrás: Amusing