Négyből egy város nem engedheti meg magának a klímaváltozás elleni intézkedéseket — állapította meg a londoni központú Carbon Disclosure Project (CDP) új vizsgálata.

Hiába komoly a kockázat, nincs pénz a klíma elleni intézkedésekre felkészülni

A világ 800 városát magába foglaló felmérés szerint a városok 43 százalékának még terve sincs arra, hogyan alkalmazkodjon a klímavédelemhez, a globális felmelegedés hatásaihoz.

A világ városainak egynegyede nem rendelkezik elegendő pénzzel, hogy védekezzen a klímakrízis pusztító hatásai ellen, holott a felmérés szerint több mint 90 százalékuk komoly kockázatoknak van kitéve. Olyan problémákkal szembesülnek városok, mint például az áradások, a túlmelegedés, a vízhiány, vagy az infrastruktúra egyre gyakoribb, szélsőséges időjárási események okozta károsodásai — írja a The Guardian.

klima klimavedelmi intezkedesek
A városok 43 százaléka nem rendelkezett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő tervvel az elmúlt évben. / Fotó: Markus Spiske / Unsplash

A CDP eredményei szerint a 800 vizsgált város 43 százaléka — összesen mintegy 400 millió fős lakosságot magába foglalva — nem rendelkezett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő tervvel az elmúlt évben.

A városok 25 százalékában ennek fő ok a költségvetés korlátozottsága. Sok a kormányra van utalva az infrastruktúra és a sebezhető populáció védelmének finanszírozásában.
A kutatás szerint tavaly 422 városnak 1142 olyan, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő projektje volt, mely finanszírozásra vár: összesen mintegy 72 milliárd dollárnyi befektetésre. Csak a még finanszírozandó vízellátási projektek költsége 22,6 milliárd dollárra rúg.

Az alkalmazkodás finanszírozása nehezebb, mint a károsanyag-kibocsátás mérséklésére hozott intézkedéseké

A CDP globális igazgatója, Kyra Appleby szerint az alkalmazkodás finanszírozása nehezebb, mint a károsanyag-kibocsátás mérséklésére hozott intézkedéseké. A megújuló energiát biztosító eszközök, például napenergia-panelek alkalmazása gazdaságilag megtérülhet, az energiahatékonysági projektekkel gyorsan lehet spórolni, a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás haszna azonban kevésbé nyilvánvaló.

A korlátozott költségvetésű helyek közé tartozik például az angliai Southend, a brazíliai Rio de Janeiro és az amerikai Columbus.

Appleby szerint a koronavírus-járvány tapasztalatai, amikor a városok kiürültek a lezárások idején, sokak figyelmét hívták fel a sebezhetőségre.

Az alkalmazkodást segítő projektek finanszírozását egyes vállalkozások, üzletek is segíthetik. A CDP által vizsgált városok háromnegyede máris együtt dolgozik velük fenntarthatósági kérdéseken, vagy tervezik ezt a következő két évben.

Bizonyos városok, például London, Bristol, Los Angeles és Athén jól alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz — véli Appleby. A görög főváros például zöldtetőket alakít ki, fákat ültet, hogy hűtse a túlhevült utcákat. Bristolban több mint 17 kilométer hosszan építenek árvízvédelmi gátakat.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

meghalt-karsai-daniel-halalanak-oka

Szívszorító: Meghalt Karsai Dániel

Egy ország rendült meg. Negyvenhét éves korában elhunyt Karsai Dániel alkotmányjogász. Halálának hírét szombaton este testvére, Karsai Péter jelentette be közösségi oldalán. Karsai Dániel majdnem

idojaras elorejelzes 2024 aprilis sarkvideki hideg

Érkezik az év hidegfrontja, hó is eshet

Sarkvidéki hideg zúdul az afrikai melegre, jövő hétfőről keddre helyenként 25 fokot zuhanhat a hőmérséklet, és komoly viharok alakulhatnak ki, a hegyekben havazás sem kizárt.

nyugdijkorhatar 2024 nyugdij nyugdijas nyugdij utalas 2024

Tényleg csak 70 évesen mehetünk nyugdíjba? Itt a nyugdíjszakártő válasza

A világ egyik nagy vagyonkezelő cége arra figyelmeztette a munkavállalókat, hogy ne számítsanak arra, hogy kényelmesen nyugdíjba tudnak vonulni a hatvanas éveikben, hanem meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt akár 70 évre, mert az emberek sokkal tovább élnek, mint korábban, és kevesebb fiatal kép be a munkaerőpiacra.