A kórházak lejárt tartozása ismét közel 50 milliárd forint, és az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint az összeg az év végére újra elérheti a 100 milliárdot. Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert című színművének árverésnapi bálja azt a pillanatot világítja meg, amikor a megszokott rend fenntartása elfedi a közelgő veszteséget: a kórházak is addig működnek látszólag zavartalanul, amíg a beszállítók finanszírozzák a ki nem fizetett számlákat.
Az új kormány egészségügyi öröksége így nem egyetlen, egyszer lezárható számla, hanem újratermelődő hiány. A Magyar Péter parlamenti bejelentéseiről szóló korábbi cikkünk után egy nappal már az is látszik, melyik területen ütközhetnek először a politikai ígéretek a napi működés költségével.
A beszállítók adják a láthatatlan hitelt
A kórházi rendszer évek óta ugyanazt a pályát futja be. A lejárt tartozások felhalmozódnak, az állam akkor ad rendkívüli forrást, amikor a fizetetlen követelések már az ellátás folyamatosságát veszélyeztetik, majd a számlák újra gyűlni kezdenek. A tartozások döntő része a gyógyszert, eszközt és szolgáltatást biztosító beszállítóknál keletkezik.
Az elmúlt években rendre százmilliárd közeli összegekhez érkezett a rendszer: 2023 végén 130 milliárd forintnyi lejárt tartozást mértek, 2024 végén ismét 86 milliárdot, 2025 végére pedig közel 100 milliárdot. A rendezések több alkalommal részletekben érkeztek, miközben a követelések már az utalások idején is újratermelődtek.
Az árverés közben szól a zene
Csehov Cseresznyéskert című színművében Ranyevszkaja az árverés napján bált tart a birtokon. A vendégek zenére táncolnak, miközben a ház és a kert sorsáról máshol döntenek. Nem a vigasság okozza az árverést, hanem az, hogy a szereplők sokáig nem fordítják át döntéssé azt, amit mindenki tud: a régi működés pénzügyileg már nem tartható fenn.
Kapcsolódó cikk
A kórházi adósság történetében a rendkívüli állami kifizetés tölti be a bál zenéjének szerepét. Átmenetileg csendet teremt, de nem mondja meg, mennyibe kerül valójában az ellátás, és ki viseli addig a finanszírozás terhét. Az új kabinet évi 500 milliárd forint többletforrást ígért az egészségügynek, ám rendszerszintű tervet egyelőre nem ismertetett. A G7 összesítése szerint a jelenlegi működési feltételek mellett a kórházak legalább évi 150 milliárd forintnyi többletforrást igényelhetnek. Az árverés kérdése ezért most az, meddig szólhat még a zene, mielőtt a beszállítók hiteléből működő rendszer újra eléri a százmilliárdos határt.