Évtizedes ellenállást törve csütörtök este kereshetővé vált a kórházi fertőzések részletes adatbázisa a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatbázisában. A korábbi hatósági álláspont szerint a lakosságot csak félrevezette volna az intézményi adatok közzététele, egy májusi kormányhatározat nyomán azonban három hónap alatt felépítettek egy interaktív felületet. A felületen első körben a kórházi járványok, egy 2022-es átfogó kutatás és a súlyos bélgyulladást okozó Clostridium difficile fertőzések adatai váltak böngészhetővé – írta meg a Telex.
A fordulat mögött nem kis részben a civil szervezetek és a független sajtó éveken át tartó bírósági harca áll. Évente több tízezer beteg kap el olyan fertőzést az egészségügyi intézményekben, amelyeket a megújult hatósági megközelítés szerint is meg lehetne előzni. Az adatok közzététele mögött az a felismerés áll, hogy a szőnyeg alá söpört statisztikák helyett a nyilvános mutatók ösztönözhetik jobb teljesítményre a kórházakat.
Évekig pereskedtek a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ elhallgatott adataiért
Az állami egészségügyi vezetés korábban komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a kórházi fertőzések intézményi szintű számai rejtve maradjanak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma még 2016-ban is azzal hárította el a felvetéseket, hogy „a magyar egészségügyben dolgozókba vetett bizalmat ássák alá azok a híresztelések, melyek szerint orvosaink és ápolóink nem mosnak kezet a beavatkozások előtt”. A hatóság még azután is fellebbezett a nyilvánosságért indított perekben, hogy a bíróság többször elmarasztalta. Az akkori indoklás szerint „a részletes, intézményre vonatkozó adatok közlése veszélyeket hordozhat magában és félrevezetheti a lakosságot, illetve pácienseket”.
A helyzet érdemben akkor mozdult el, amikor a bírósági úton kikért adatbázisokat független szakértők segítségével sikerült elemezhetővé tenni. Ferenci Tamás biostatisztikus egy olyan statisztikai modellt dolgozott ki, amely a betegek állapotát és az intézmények eltérő profilját figyelembe véve korrigálta a nyers számokat. A szakember már akkor hangsúlyozta: „Abban van igazság, hogy az ilyen rangsorok bajt is okozhatnak, ha a nagyközönség nem helyesen értelmezné a számokat, de erre nem az a válasz, hogy akkor nem készítünk ilyet, hanem az, hogy jól készítünk ilyet”. A módszertan végül mintául szolgált a hatóság mostani fejlesztéséhez is.
Ugyanazt a statisztikai modellt alkalmazzák, amit korábban félrevezetőnek neveztek
A kormányváltást követően felálló Egészségügyi Minisztérium irányítása alatt az NNGYK rohamtempóban dolgozta ki az új felületet. A munkában Surján György főosztályvezető mellett maga Ferenci Tamás is részt vett, aki az egyik tájékoztatón megjegyezte, hogy a rebellis oldalról ült át a hatósági oldalra. Az új kockázatkiigazítási modell mintegy 750 betegségcsoportot figyelembe véve korrigálja a fertőzési adatokat, hogy a nagyobb betegforgalmú, súlyosabb eseteket ellátó egyetemi klinikák ne kerüljenek hátrányba a kisebb városi kórházakhoz képest.
Az adatok közzétételével a hatóság nem titkoltan a fertőzések érdemi csökkenését várja, bár a szakemberek felkészültek arra, hogy az első egy-két évben a bejelentett esetek száma látszólag növekedni fog. Ennek oka, hogy a kórházak az átláthatóság hatására alaposabb tesztelésbe kezdhetnek. Az országos tisztifőorvos a váltás kapcsán kijelentette, hogy a közzétett adatokkal „félelmet nem szeretnénk kelteni, abban nincs semmi előremutató”. A cél a fertőzések 20–30 százalékának megelőzése, ami világszerte elfogadott becslések szerint pusztán a higiéniai és elkülönítési protokollok szigorú betartásával elérhető lenne
