Az Artportal birtokába került előterjesztés szerint megszűnhet “megújul” a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a szerepét Nemzeti Kulturális Tanács veheti át.
Az Artportal birtokába jutott előterjesztési szöveg szerint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) megszűnhet jelenlegi formájában, a szerepét a Nemzeti Kulturális Tanács veheti át. Mint írja a lap, a pályázati rendszer megmaradna. Centralizált, irányított kultúra képe rajzolódik ki a törvénytervezetből. Az Index megkereste az Emberi Erősforrások Minisztériumát (EMMI), akik azt írták, a szervezetet nem szüntetik meg, viszont átalakítják, a tárca megfogalmazása szerint “megújul”.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A kulturális törvényjavaslat célja, hogy tiszta működési modellt teremtsen a kultúrában, így például a színházak fenntartásában és finanszírozásában. Az erről szóló javaslat hamarosan az Országgyűlés elé kerül[/perfectpullquote]
– írják.
Salátatörvény-tervezetről van szó, amely számos intézményt, így számos törvényt érint a levéltáraktól, közkönyvtáraktól a “webarchiválás” jogi hátterének megteremtésén át a kulturális örökségvédelemig. Ez utóbbiban például változást jelent, hogy régészeti feltárásra ezentúl a Magyarságkutató Intézetnek is volna lehetősége.
A Nemzeti Kulturális Tanács praktikusan az NKA Bizottság helyét venné át. A terv szerint azonban “a pályázatok elbírálásáról döntő kollégiumi rendszer megmarad, csupán átstrukturálásra kerül”.
A törvényjavaslat szerint létre kell hozni a Nemzeti Kulturális Tanácsot, mert, ahogy a szöveg fogalmaz:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]a kulturális szféra dinamikus és fenntartható fejlődésének záloga az egyes kulturális ágazatok összehangolt, szinergikus irányítása. Ebből kifolyólag indokolt egy olyan szakmai testület létrehozása, amelyhez telepíthetők a magyar kultúrát érintő stratégiai és szakmapolitikai előkészítő döntések. [/perfectpullquote]
A szöveg alapján a tanács dolga lenne “a magyar kultúrában követendő irányok, prioritások meghatározása”, és a kultúrára szánt források egy részének “strukturálása”. A tervezet konkrétan megnevezi a tanácsot, mint amely “rendelkezik a Nemzeti Kulturális Alap forrásai felett”.
Közélet: Az NKA áthárítja a felelősséget / ContextUs
Április végén nagy felfordulást okozott kulturális és művészeti életben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) folyóirat-kiadásra szánt támogatása. Az alap 508 millió forintot ítélt meg a kulturális folyóiratok számára, ám ez összeg nem tudja kielégíteni a beérkezett igényléseket, így több nívós lap
A Nemzeti Kulturális Tanácsot a “nemzetstratégiai kulturális intézmények” vezetőiből állítanák össze, az elnök pedig a nemzeti erőforrások minisztere lenne. Valamennyi kulturális ágazati területről kiválasztanának “nemzetstratégiai kulturális intézményeket”, s hogy mely intézmény kapja meg ezt a státuszt, azt a minisztérium a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke véleményének kikérésével jelölné ki. A státuszt háromévente felülvizsgálnák.
Mégsem a kormány és Kásler Miklós hatásköre lenne a színházigazgatók kinevezése?
Noha az első cikkében az Artportal azt írta, az új törvényjavaslat a független színházak támogatási rendszerét is érintené, az előttünk levő szövegben erre nem találtak direkt utalást. Azért is látszott megalapozottnak ez a feltételezés, miszerint a színházigazgatók kinevezését a kormány, azon belül is Kásler Miklós döntené el, mert a Gothár Péter-ügy miatt a kormányhoz tartózó politikusok, mint Halász János és Pósán László szerint távozniuk kellene a Katona József Színház és a Színház -és Filmművészeti Egyetem vezetőinek. Arról is beszélt Pósán, hogy ezt ők fogják kezdeményezni, mert „Halász János nem véletlenül mondta, de az nem a parlament hatásköre.” Ráadásul Karácsony Gergely ellentétes véleményen volt, mint az EMMI: lezártnak tekinti az ügyet a főpolgármester.
Az új információk szerint azonban “pusztán” az előadó-művészeti szervezetek minősítési rendszerét változtatná meg ez a javaslat. A jelenlegi “nemzeti”, illetve “kiemelt” kategóriák helyett bevezetné a “kiemelten minősített” és a “minősített” előadó-művészeti szervezetek megnevezést. Arra sem találtunk utalást ebben a javaslatban, hogy a kormány a kőszínházak vezetői kinevezési gyakorlatában változást tervezne.
Az EMMI közleménye cáfolja, hogy Kásler dönt majd a kinevezésekről
Az EMMI mostani sajtóközleménye cáfolja azt a korábban megjelent értesülést, hogy a Kásler Miklós miniszter vétójogot kapna az önkormányzati fenntartású színházak vezetőinek kiválasztásában. A tárca szerint csak annak feltételeit teremtenék meg, hogy legyenek vegyes – önkormányzati és állami közös – fenntartású színházak is:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A javaslat semmilyen módon nem változtat az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatain, sem a kultúrában, sem más területen. A javaslat a kulturális intézmények, például a színházak lehetséges működési modelljét átláthatóbbá teszi. Színházat önként vállalt feladataként fenntarthat egy önkormányzat, vagy fenntarthat az állam, de lehet vegyes – önkormányzati és állami – fenntartású és finanszírozású is, és ennek megfelelően alakulnának a fenntartói jogok is. Tehát egy, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és finanszírozott fővárosi színház működésébe az állam, a minisztérium nem szól bele. Így nemhogy csökkenne az önkormányzatok önállósága ezen a téren, hanem nő[/perfectpullquote]
– írja az EMMI a közleményben.
Az Artportal azt írja, lehetséges, hogy október óta újabb javaslat-szövegek is készülhettek.
