A magas hőmérséklet tényleg megöli az új koronavírust?

Mind a kutatók, mind a civilek körében megoszló az az elmélet, hogy a magasabb hőmérséklet elpusztítja a koronavírusként ismert Covid-19-t.

Nincs rá bizonyíték

/ Fotó: Getty Images

Az új, a kínai Vuhanból kiindult koronavírus-járvány terjedésével párhuzamosan napvilágot láttak azok a teóriák is, melyek arra az égető kérdésre kísérelnek meg választ adni, hogy miként, milyen körülmények között érhet véget a mostani krízishelyzet. Az egyik legnépszerűbb hipotézis szerint a küszöbön álló felmelegedés hatására – az influenzához hasonló módon – a koronavírus egyik pillanatról a másikra elpusztul.

7 dolog, amire már most megtanít minket a koronavírus

A 2008-as világgazdasági válság után paradox módon az emberek valamiért nem igényeltek több állami beavatkozást és szabályozást, ez most máshogyan fest. Igazán hatékonyan csak az állam tudja megvédeni a polgárait mind a járványtól, mind az annak nyomában járó gazdasági válságtól. Az állam hatékonyságát most az mutatja meg, mennyire tudja befolyásolni a polgárainak mindennapi viselkedését.

Még a nemzetközi tudóstársadalmat is erőteljesen megosztja ez a hipotézis: egyesek váltig állítják, hogy így lesz, mások viszont annál szkeptikusabban viszonyulnak a dologhoz. Az utóbbi tábort erősíti Michael Ryan is, aki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti programjait koordináló ügyvezető igazgatója. A szakember nemrégiben így nyilatkozott: „Arra kell számítani, hogy a vírus képes lesz terjedni, hiú remény lehet azt várni, hogy az influenzához hasonlóan ez a vírus is eltűnik a melegebb időszak kezdetével. Reméljük, hogy így lesz, ez isten ajándéka lenne. De semmi bizonyítékunk nincs arra, hogy valóban ez történik majd.”

Lapozz tovább, a cikk folytatódik a következő oldalon!

Jöhet egy második hullám is?

Most már világosan látszik, hogy számos tekintetben óriási a különbség a koronavírus és az influenza között. Míg utóbbi csak az esetek 0,1 százalékában végződik halállal, addig előbbi esetében ez az arány már 1-2 százalék. Ettől függetlenül sokan a két kór azonosságaira figyelmeztetnek – eddig csak annyit tudunk biztosan, hogy mind az influenza, mind a koronavírus intenzíven terjed a hideg téli hónapokban. “Ez a vírus a légutakat támadja meg, és szükségszerűen a hűvös idő erősíti fel a hatását” – fogalmazott Nelson Michael, az Amerikai Egyesült Államok katonai gyógyszerésze.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ilyenkor mindannyian bezárkózunk, az ablakok is csukva vannak, satöbbi, satöbbi, szóval ez a tipikus téli influenzaszezon[/perfectpullquote]

– tette hozzá.

Mennyi ideig marad életben az új típusú koronavírus?

Mennyi ideig marad életben az új típusú koronavírus? A koronavírus élettartama A vírusoknak a túléléshez és szaporodásukhoz szükségük van egy gazdaszervezetre. Az emberi szervezeten kívül a koronavírus nem életképes hosszabb ideig. Eddig azonban nem tudtuk, hogy pontosan mennyi ideig élnek túl a különböző anyagokra kerülve.

Michael úgy látja, van remény rá, hogy a melegebb idő beköszöntével a járvány visszaszorul, vagy akár meg is szűnik, ám úgy látja, a hidegebb idő később visszahozhatja a koronavírust. Rengetegen reménykednek abban, hogy a meleg, tavaszias idő meggátolja a vírus terjedését, s ezáltal elegendő időt nyerhetünk a megfelelő ellenanyag kifejlesztéséhez. Michael szerint, ha az előttünk álló hónapokban mérséklődik is a járvány, nagy valószínűséggel készülhetünk egy második hullámra.

Lapozz tovább, a cikk folytatódik a következő oldalon!

Sokakban él a remény

A vírus eddigi gócpontjait – Kína, Dél-Korea, Irán és Olaszország – egyébként összeköti egy fontos tény: ezekben az országokban többé-kevésbé hasonló klímaviszonyok uralkodnak, az átlaghőmérséklet tekintetében sincsenek óriási eltérések. Ezért számos kutató most ezen országok időjárási viszonyait vizsgálva próbálja megsaccolni, hogy a világ más tájain hogyan, milyen gyorsasággal terjedhet – vagy épp mérséklődhet, szűnhet meg – a járvány. Britanny Kmush, a New York-i Syracuse Egyetem munkatársa így fogalmazott:

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az influenza és a koronavírushoz hasonló betegségek általában szezonális járványokat okoznak, az északi féltekén jellemzően a téli hónapokban tetőznek. Ennek ellenére még nem lehet megmondani, hogy az új koronavírus is követni fogja-e ezt a mintázatot.[/perfectpullquote]

David Cennimo, a Rutgers New Jersey Medical School infektológusa úgy fogalmazott, hogy a tudóstársadalom egy része reménykedik benne, hogy a nyár beköszöntével egyre kevesebb új megbetegedést regisztrálnak majd.

Az olasz nővér megmutatta, milyen káros hatásai vannak a koronavírusnak

Az orvosok és a nővérek is kimerültek Alessia Bonari a koronavírus elleni harc frontvonalán küzd nap, mint nap. Instagram-posztban osztotta meg a munkájával kapcsolatos megpróbáltatásait, írja a . 923.4k Likes, 34.9k Comments – Alessia Bonari (@alessiabonari_) on Instagram: “Sono i un’infermiera e in questo momento mi trovo ad affrontare questa emergenza sanitaria.

Azonban a trópusi országokból származó friss adatok egyelőre nem támasztják alá ezt az optimizmust. Abban Kmush, Cennimo és más szakértők is egyetértenek, hogy most még elhamarkodott lenne messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a világ tudósai még vajmi keveset tudnak a Covid-19 működéséről. Az előttünk álló hónapok viszont számos fontos kérdésre választ adhatnak majd.

A szerk. ajánlása

Címlapról

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból