A Kossuth rádió újraindulása visszahozza a déli harangszót és az éjféli Himnuszt, miközben a közmédia átmeneti vezetése a kulturális műsorkínálatot is átalakítja. Takács Péter fideszes képviselő korábban a Tisza-kormányt támadta a harangszó elmaradása miatt, ám az MTVA bejelentésének fontosabb része az, milyen művek és alkotók térhetnek vissza 16 év kihagyás után.
A HVG beszámolója szerint a Kossuth rádió 2026. július 15-én, nulla órakor indul újra önálló műsorral. A frekvencián az adásszünet alatt a Bartók rádió programja szólt, miután július 7-én egyszerre némult el a Kossuth, állt le a hirado.hu, és szakadt meg az M1 adása. A televízió később A tanú című filmmel tért vissza, a hírszolgáltatást pedig csak fokozatosan építették újra. A rádió visszatérése ezzel lezárja az átmenet leglátványosabb technikai szakaszát, de egyben új szerkesztési irány kezdetét is jelenti.
A déli harangszó hiánya közben politikai üggyé vált. Takács Péter azt írta, hogy autózás közben olykor kifejezetten ezért kapcsolja be dél körül a rádiót, majd úgy fogalmazott: „A déli harangszót még a komcsik sem merték elvenni tőlünk – a Tisza igen.” Ez a képviselő politikai értelmezése volt, miközben a műsor az egész adó átmeneti leállása miatt maradt el. A Klubrádió hétfőn saját programjába illesztette a harangszót, az MTVA pedig most visszaállítja azt eredeti közrádiós helyére – a jelképes vita után azonban a műsorrend kevésbé látványos változásai lehetnek tartósabbak.
A Kossuth rádió újraindulása a hírek időpontját is átírja
Az új struktúrában az élő hírek – a déli híradás kivételével – a hangjátékok hosszához alkalmazkodnak majd. Ez szakít azzal a gyakorlattal, amelyben a kulturális műveket merev hírsávokhoz kellett igazítani, ugyanakkor felveti, mennyire marad kiszámítható az adó tájékoztató funkciója. Az egyházi műsorok hétköznap 13 óra 30 perctől 14 óráig lesznek hallhatók, a vasárnapi mise vagy istentisztelet közvetítése pedig 10 óra 4 perckor kezdődik. A déli harangszó tehát változatlan időpontban tér vissza, miközben a nap többi részében a kulturális tartalom kap elsőbbséget.
Az MTVA közleménye szerint olyan hangjátékok, dokumentumjátékok és életútinterjúk kerülnek ismét adásba, amelyek 2010 után kiszorultak a közmédiából. Az intézmény állítása szerint egyes alkotók nem illeszkedtek az előző hatalom kultúrpolitikai világképébe, mások pedig maguk nem engedélyezték műveik lejátszását. Többen most, a közmédia átalakítását látva ismét hozzájárultak a sugárzáshoz. A közlemény nem nevezte meg valamennyi visszatérő alkotót és művet, ezért a sokszínűségi ígéretet a következő hetek tényleges műsorkínálata alapján lehet majd megítélni – ennek összeállításáért már az új rádiós vezető felel.
Kerényi Györgynek a kulturális nyitás mellett a hitelességet is helyre kell állítania
A rádiós terület irányítását Kerényi György kapta meg, aki 2006 és 2010 között már dolgozott a Kossuth rádió főszerkesztőjeként. Korábban a Magyar Narancs, a Tilos Rádió, a Rádió C és a Szabad Európa munkatársa volt, egy időszakban pedig Botka László felkérésére az MSZP kommunikációs igazgatói posztját is betöltötte. Az átmeneti MTVA-t Horváth P. András vezeti, az online terület Mészáros Zsófiához, a televíziós igazgatás Bodacz Balázshoz került. A vezetők múltja miatt a szerkesztői függetlenséget nemcsak ígérniük, hanem a napi döntésekben is bizonyítaniuk kell.
Kapcsolódó cikk
A Contextus a Kossuth rádió július 7-i leállásáról szóló közvetlen előzményben bemutatta, hogyan némult el az adó az M1 elsötétülésével és a közmédia irányításának átvételével egy időben. Az újraindítás ennek az egyhetes átmenetnek a következő állomása, nem pedig a harangszó körül kialakult vita önálló következménye. A technikai helyreállítás után már az lesz a kérdés, hogy az új vezetés képes-e politikai megtorlás nélkül szélesíteni a kulturális kínálatot, és egyenlő szerkesztési mércét alkalmaz-e a korábbi, valamint a jelenlegi hatalom szereplőivel szemben.
„A magyar kultúrát azonban nem lehet politikai ízlés szerint összeválogatni” – fogalmazott az MTVA az új műsorstruktúrát bemutató közleményében.
A déli harangszó visszatérése gyorsan lezárhatja Takács Péter szimbolikus tiltakozását, de a Kossuth rádió valódi átalakulását nem ez dönti el. A hallgatók számára fontosabb lesz, hogy kik szerepelhetnek az új hangjátékokban, milyen szempontok alapján készülnek a hírek, és megszólalhatnak-e egymással vitázó politikai, kulturális és társadalmi álláspontok. A következő hetek műsorrendje ezért egyszerre vizsgáztatja Kerényi György szerkesztési koncepcióját és Horváth P. András átmeneti vezetését: az első komoly mérce az lesz, valóban visszatérnek-e a korábban mellőzött alkotók, névvel és hallható művekkel.