A Tolna vármegyei Báta községben lezajlott emléktábla-avatás után kirobbant protokollbotrányra a kormánypárt nem bocsánatkéréssel, hanem a nyílt konfrontáció felvállalásával reagált. Kőszegi Krisztián, az Országgyűlés roma származású tiszás alelnöke vasárnap délutáni posztjában rántotta le a leplet a történtekről, fényképpel bizonyítva, hogy a mohácsi csata előtti hadjárat emlékhelyén Kövér László, a Fidesz alapítója és az Országos Választmány elnöke tüntetőleg az ölében tartotta a kezét, és nem volt hajlandó kezet fogni vele. A tiszás politikus szerint egy volt házelnöktől több méltóságot várna el a társadalom, a látványos elfordulás pedig csak tovább mélyíti azt a megosztottságot, amelyet a Fidesz 16 év alatt tudatosan épített ki.

Mivel a volt házelnök nem tart fenn nyilvános sajtókapcsolatot, a sajtó Havasi Bertalanhoz, a Fidesz kommunikációs igazgatójához fordult, hogy tisztázza az incidens hátterét és az elutasítás politikai indokait. A pártközpont válasza nem hagyott kétséget afelől, hogy a kormánypárti vezetés a legmagasabb szinten támogatja az állami intézmények képviselőivel szembeni nyílt elzárkózást.

Vasárnap esti zavarás helyett ideológiai védelem és Kövér László megtagadott kézfogása

A kommunikációs igazgató nyilatkozata a tőle megszokott cinikus távolságtartással indított: „Nem tudom, nem voltam ott, és emiatt nem is zavarnám a választmányi elnökünket vasárnap este”. Havasi ezzel anélkül hagyta nyitva a konkrét cselekedet tényét, hogy egyetlen szóval is cáfolta volna a kézfogás megtagadását. A fideszes apparátus számára ugyanis nem az esemény pontos lefolyása, hanem az abból kovácsolható politikai üzenet vált fontossá.

Kapcsolódó cikk

Bódis Kriszta: „Erre nincsenek szavak, én kérek bocsánatot!” – szerinte tarthatatlan, ahogyan Kövér László megalázta a parlament alelnökét, Kőzsegi Krisztián

A sajtófőnök azonnal ideológiai keretbe helyezte a bátai esetet, egyértelművé téve, hogy a fideszes elit számára az új parlamenti tisztségviselők nem tekinthetők legitim partnereknek: „De ha így volt is: Kőszegi Krisztián a demokratikus jogállamot lebontó Tisza képviselője”. A kormánypárt ezzel hivatalos szintre emelte a személyes sértettségből fakadó protokolláris bojkottot.

A júliusi ellenállási nyilatkozat és a totális szembenállás doktrínája

A magyarázat gerincét a párt által a nyár folyamán elfogadott politikai állásfoglalás adja. Mint Havasi Bertalan fogalmazott: „A Fidesz júliusban Ellenállási nyilatkozatban fogalmazta meg totális szembenállását a Tisza antidemokratikus rendszerével. A Fidesz valamennyi tagjának és minden magyar embernek joga van ahhoz, hogy szabadon kifejezze ellenérzését a tiszás önkényuralmi rendszerrel és képviselőivel szemben”.

A nyilatkozat világossá teszi, hogy a Fidesz a választási vereség után nem a konszolidációt, hanem a totális intézményi ellenállást választotta, amelyben az alapvető protokolláris és emberi normák felrúgása a párthűség bizonyítékává vált – számolt be a politikai állásfoglalásról a Telex.

A parlamenti őszi ülésszak kezdetével a házbizottsági üléseken és a hivatalos állami ceremóniákon a fideszes képviselők várhatóan tovább folytatják a nyílt elzárkózást, miközben a parlamenti többség az új házszabályi etikai keretek alkalmazásával igyekszik kezelni a méltatlan helyzeteket.