Méltánytalanság a Tisza-kormánnyal szemben és a hatalom hanyatlása

Krasznahorkai László az interjúban egyértelművé tette, hogy felháborítják azok a hangok, amelyek rögtön a választások után kritikával illették a változások elindítóit. Kijelentette, hogy a magyarok méltánytalanul viszonyulnak a Tisza-kormányhoz, és értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a társadalom miért nem tud felhőtlenül örülni a fejleményeknek.

A kormánypárt állapotáról beszélve drámai hasonlatot alkalmazott. Mint mondta, nem jó látni egy haldoklót, még akkor sem, ha az ember utálja vagy megveti azt. Értékelése szerint az országban olyan közhangulat jött létre, ahol a felgyülemlett népharag tette lehetővé a korábbi rendszert megbuktató szikra kipattanását.

A politikai elit korábbi vezetőjével, Orbán Viktorral kapcsolatban elárulta, hogy a Nobel-díj elnyerése után volt egy levélváltásuk. Míg az író saját levelét emelkedettebbnek írta le, a volt miniszterelnök válaszáról megjegyezte, hogy az már nem volt azon a szellemi magaslaton, amit korábban feltételeztek róla. Az Opera igazgatójának Vörösmartyt érintő kijelentése különösen felháborította az írót. Válaszul olyan szokatlan, fizikai vállalást tett, amely teljesen szembegyőzi az eddigi életmódját.