Felújították Tarr Béla és Krasznahorkai klasszikusát, a Sátántangót

A 25. születésnapja alkalmából rendezett filmfesztiválra készülve a Cirko-Gejzír művészmozi minden hónapban meglepi vendégeit egy különleges eseménnyel. A nagy sikerű júliusi szabadtéri vetítés után augusztus 25-én 13:30-kor a Cirko-Gejzír történetének egyik legfontosabb filmje, Tarr Béla Sátántangója tér vissza a moziba.

A Cirko-Gejzír a Lőrinc pap téren nyílt meg 25 évvel ezelőtt. Alapítói civilek voltak, akik elsősorban emberi jogi témájú, érzékenyítő, illetve fontos szerzői filmeket akartak megmutatni a budapesti közönségnek. A mozi azóta elköltözött: most már az V. kerületi Balassi Bálint utcában található.

sátántangó film
Jelen a Sátántangó filmből / Fotó: Cirkó

Három teremben vetít minőségi művészfilmeket, művészi igényű vígjátékokat és romantikus filmeket, dokumentumfilmeket, valamint fesztiváldíjas alkotásokat.

A művészmozi szeptember 20. és 29. között ünnepli 25. születésnapját. A Cirko25 – Ami kimaradtfilmfesztiválra olyan fontos filmeket válogatnak össze a közönségnek, amelyeket Magyarországon moziban még nem mutattak be.

Előtte azonban a Sátántangó digitálisan felújított változatával várja a nézőket a mozi augusztusban. A 435 perces, monumentális mű digitálisan felújított változatának a premierje az idei Berlinalén volt, a magyar közönség elsőként a Cirko-Gejzírben láthatja.

A hagyományoknak megfelelően két szünettel vetítik a filmet, és zsíros vagy vajas kenyérrel lepik meg a nézőket.

Krasznahorkai László utoljára lépett fel Magyarországon – Tudósítás / ContextUs

A beszélgetés elején Valuska László világossá tette, hogy az est központi témája Krasznahorkai és az általa meglátogatott, a hozzá közel álló városokhoz fűződő viszonya lesz. Az író mindenekelőtt a szülővárosát, Gyulát hozta fel: saját bevallása szerint már kisgyerekkorától kezdve úgy érezte, minél hamarabb el kell hagynia azt.

A Krasznahorkai László könyve alapján készült film főhősei egy mindenfajta hasznos termelésből kikapcsolt mezőgazdasági géptelepen élnek. Számukra már megszűnt minden érték, amihez képest életük értelmét meghatározhatnák; minden feloldódott az időben, az évszakok periodikus változásában lassan már ők maguk is az enyészet részeivé válnak.

Valójában mindannyian egy Messiásra várnak, arra, aki kivezeti őket ezekből a nyomorult hétköznapokból, megmenti őket ebből a mindent elnyelő esőzuhatagból és sártömegből.

A regényből Tarr Béla rendezett ikonikus filmet, mely második nekifutásra készült el. A több mint hétórás filmet végül 1994-ben mutatták be, abban az évben a 44. Berlinálén Caligari-díjjal ismerték el.


Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból