Kapcsolódó cikk
A hatóságok is hamar reagáltak: megjelent az első hivatalos levél, amely szerint „L. Ritók Nórát, ezt a dilettáns bajkeverőt távol kell tartani minden gyermekvédelemmel kapcsolatos ügytől.” Ez volt az a pillanat, amikor elgondolkodott: jó-e az álláspontja? Végül maradt.
A Norvég Alap-ügy és a töréspont
A valódi fordulópont 2014-ben érkezett, a Norvég Alap-botránnyal. Az Orbán-kormány akkor megvádolta az Ökotárs Alapítványt – amely az alap civil részét kezelte –, hogy az általa finanszírozott szervezetek pártpolitikai tevékenységet folytatnak, és átláthatatlanul osztják el a forrásokat. Az Igazgyöngy Alapítvány is ezek közé tartozott.
Kapcsolódó cikk
Belebukhat abba Orbán Balázs, amit róla állítanak – most visszaszólt, tanúkat emleget
Orbán Viktor személyesen utasította vizsgálatra a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, a NAV is vizsgálódott, majd 2014 szeptemberében a rendőrök is razziáztak az Ökotársnál. Az adóhatóság 2015-ben megállapította: semmiféle bűncselekmény nem történt. De a nyomás addigra már megindult.
A titkos szám és a lehallgatás
A 2014-es razzia után L. Ritók Nóra telefonhívást kapott – titkos számról. Az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai közölték: beszélni akarnak vele. Másnap ki is mentek, általános kérdéseket tettek fel – köztük olyat is, hogy „maga szerint fel lehetne lázítani a cigányokat?” – és leszögezték: minden nemzetbiztonsági eszköz a rendelkezésükre áll, hogy kövessék a munkáját, de ettől függetlenül személyes találkozókra is szükség lesz.
Kapcsolódó cikk
Az indoklást soha nem kapta meg egyértelműen. A nyomás azonban fokozódott, és egy idő után a pedagógus egyértelműen érzékelte a lehallgatást is: „Becker Andrással az Átlátszótól, Ónody-Molnár Dórával, aki még akkor a Népszabadságnál volt, volt olyan, amikor egyszerűen hallottuk, hogy ott valaki van a vonalban.”
„Hallottuk, hogy ott valaki van a vonalban" – mondta L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője, aki most elsőként mesélt arról, hogyan hallgattatta le és vegzálta az Alkotmányvédelmi Hivatal a Norvég Alap-botrány után.
L. Ritók Nóra esete a NER-rendszer egyik legsötétebb aspektusát mutatja meg: egy civil pedagógust, aki mélyszegénységben élő gyerekekkel dolgozik, titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg, lehallgattak és megfenyegettek. A „dilettáns bajkeverő” megbélyegzéstől az AH titkos számán át a búcsúfenyegetésig – ez volt az az ár, amelyet a rendszer kritizálásáért fizetni kellett. Hogy az új kormány alatt ezek az ügyek vizsgálat tárgyává válnak-e, az a következő hónapok kérdése.
Kapcsolódó cikk