A Kereszténydemokrata Néppárt látványos politikai akcióba kezdett, amikor előásta Lannert Judit oktatási miniszter három évvel ezelőtti, még oktatáskutatóként adott rádióinterjúját. A KDNP az összevágott felvételekre alapozva petíciót indított, Rétvári Bence frakcióvezető pedig nyílt levélben szólította fel a pedagógus-szakszervezeteket, hogy határolódjanak el a tárcavezetőtől. A látványos kiállás mögött azonban a számok egyelőre homályosak: bár a kormánypárt tízezer fölötti aláíróról beszél, az aláírásgyűjtő felületen semmilyen számláló nem igazolja ezt az állítást – írta meg a Telex.

A megkeresett érdekképviselet nem állt be a sorba. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke határozott válaszlevélben tette tisztába a határokat. A szakszervezet leszögezte, hogy a tanárok jogait és méltóságát minden kormánnyal szemben megvédik, de nem hagyják magukat behúzni a pártpolitikai csatározásokba

A KDNP régi interjúval támadja Lannert Juditot

A kormánypárti kampány gerincét egy 2023-as Klubrádió-interjú adja, amelyben Lannert Judit még szakértőként beszélt az oktatási rendszer szerkezeti problémáiról. A KDNP által terjesztett videókban a kontextusból kiragadva jelennek meg azok a mondatok, amelyekben a szakember a pazarló kisiskolai hálózatról, a sok tantárgyról vagy az iskolaigazgatók korábbi szerepéről értekezett. A Fidesz és a KDNP politikusai, valamint a velük szimpatizáló influenszerek a felvételeket úgy terjesztik, mintha a kijelentések a miniszteri székben, friss döntésekként hangzottak volna el.

A támadásokra az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium is reagált. A tárca közleményében sajnálatát fejezte ki amiatt, ahogyan a korábbi kormánypárti politikusok a helyzetet kezelik. Mint írták: „Sajnáljuk, hogy a volt kormánypárt politikusai hergelésre és az önállósodni készülő KDNP adatbázisának építésére akarnak felhasználni félrevezetett pedagógusokat”. A minisztérium emlékeztetett arra is, hogy a KDNP-nek „része volt abban, hogy elvették a tanárok szabadságát, jogait, felesleges adminisztratív terhekkel büntették őket, és kirúgatták, megalázták azokat a pedagógusokat, akik mindezek ellen tiltakoztak”.

A PDSZ visszautasítja a politikai kényszerítést

A PDSZ válaszában Nagy Erzsébet nyomatékosította, hogy a szakszervezetnek nincsenek saját miniszterei, csak tagjai vannak, akiket képviselnie kell. Ha Lannert Judit olyan kijelentést tesz, amely sérti a pedagógusokat, azt a szakszervezet ugyanúgy bírálni fogja, de a Rétvári által összeállított listát nem fogadják el az állásfoglalás alapjául. A szakszervezeti vezető felidézte a korábbi évek tapasztalatait, amikor a pedagógusoknak sztrájkokkal és polgári engedetlenséggel kellett küzdeniük az alapvető jogaikért. Emlékeztette a frakcióvezetőt arra, hogy „önök kormányzása alatt ezek közül több is megtörtént”.

A válaszlevél egyértelművé tette, hogy az érdekképviselet nem hajlandó sem kormánypárti, sem ellenzéki szerepbe bújni a politikai szereplők kedvéért. Nagy Erzsébet rámutatott arra a kettős mércére, amelyet a volt kormánypárt próbál alkalmazni a szakszervezettel szemben. Leszögezte, hogy „A pedagógusok nem politikai kampánykellékek”, és nem lehet őket egyik kormány alatt megalázni, a következő alatt pedig pajzsként használni. Zárásként a PDSZ elnöke aláhúzta: „A PDSZ nem fog Önök helyett politikai ellenzéket játszani, ahogyan a kormány helyett sem fog kormánypárti szerepet vállalni”.