Lázár János NKA-botrányról szóló megszólalása gyorsan túlnőtt egy szokásos frakcióülés előtti nyilatkozaton: a Fidesz országgyűlési képviselője politikai leszámolást emlegetett, miután az ügyészség nyomozati cselekményt végzett a párt szervereit biztosító központban. A 24.hu tudósítása szerint Lázár azt állította, a hatóság fideszes adatokban „matat”, de a nyomozás eddig ismert számai egészen más léptékű ügyet rajzolnak ki.

„Magyarországon ma nem elszámoltatás, hanem leszámolás zajlik” – mondta Lázár az MTI-nek kedden, a Fidesz budapesti frakcióülésére érkezve. A volt építési és közlekedési miniszter szerint a Tisza Párt és a kormány a Fidesz politikai ellehetetlenítését várja a hatóságoktól. A képviselő különösen azt tartotta aggasztónak, hogy az ügyészség szerinte fideszes szavazók adataihoz is hozzáférhet. Ezzel a konfliktus egyszerre lett büntetőügy és adatbiztonsági-politikai vita.

A Fidesz kommunikációs igazgatója, Havasi Bertalan később tovább élezte a hangnemet. Azt közölte, hogy a nyomozók előzetes bejelentés nélkül jelentek meg a szerverközpontban, és állítása szerint a párt teljes kommunikációs rendszerét, valamint adatbázisait akarták lefoglalni. Az ügyészség ennél jóval szűkszavúbb volt: Bodó Marianna szóvivő megerősítette a nyomozati cselekmény tényét, de az eljárás érdekeire hivatkozva nem részletezte, pontosan milyen adatokra vagy eszközökre terjedt ki.

Lázár János NKA-botránya mögött 17 milliárd forintos gyanú áll

A politikai értelmezések mellett az ügyészség korábbi közlése adja az NKA-ügy kemény magját. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szerint a megalapozott gyanú alapján a Nemzeti Kulturális Alap döntéshozó testülete 2024 decemberétől 1079 támogatásról döntött a hatáskörét meghaladó módon, a szabályok megszegésével. A gyanú szerinti vagyoni hátrány meghaladja a 17 milliárd forintot. Ez nem ítélet, hanem folyamatban lévő büntetőeljárás alapjául szolgáló gyanú, de a nagyságrend magyarázza, miért vált a szerverközpont is a nyomozás részévé.

A pályázati kérelmek elbírálásában érintett hat embert őrizetbe vettek és gyanúsítottként hallgattak ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A Kecskeméti Törvényszék később mind a hat gyanúsított letartóztatását elrendelte 30 napra. Köztük van Bús Balázs, az NKA korábbi alelnöke, Ughy Attila volt fideszes országgyűlési képviselő és Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő májusban felfüggesztett főigazgatója. A személyi kör miatt a történet nem maradt a kulturális támogatások technikai vitája.

Az ügyészség lépése és a Fidesz válasza két eltérő történetet mond

A Fidesz a nyomozati lépést az ellenzéki párt szavazóit is érintő hatalmi akcióként állítja be, az ügyészség viszont kizárólag az NKA ügyében folyó eljárásra hivatkozott. A két értelmezés között egyelőre ott van a hatóság hallgatása a technikai részletekről: nem tudni nyilvánosan, milyen konkrét adathordozók vagy adatok kerültek a nyomozók látókörébe. Lázár ezért tudja a magánszféra és a demokratikus kultúra kérdésévé emelni az ügyet, miközben a nyomozás középpontjában továbbra is támogatási döntések állnak.

A politikai környezetet az is feszíti, hogy Magyar Péter kormánya más korábbi állami döntéseknél is vizsgálatot helyezett kilátásba. A Contextus korábban bemutatta, hogy a kabinet Szijjártó Péter BYD-hez kötődő döntéseit is vizsgálná; ez nem kapcsolja össze közvetlenül a két ügyet, de megmutatja, miért olvassa a Fidesz a mostani eljárást egy szélesebb elszámoltatási hullám részeként. A párt kommunikációja láthatóan nem pusztán védekezik, hanem a vizsgálatok politikai keretét is támadja.

„Az ügyészség fideszes adatokban matat jelen pillanatban”

mondta Lázár János az MTI-nek.

A következő döntő kérdés az lesz, hogy a nyomozás milyen bizonyítékokat tár fel az NKA támogatási döntéseiről, és ezek valóban indokolják-e a Fidesz szervereihez kötődő intézkedést. Ha a hatóság később részletesebben ismerteti az eljárási lépés okát, a párt adatvédelmi támadásról szóló narratívája is mérhetőbbé válik. Addig Lázár János mondatai jól jelzik: a 17 milliárd forintos gyanúból már nemcsak kulturális finanszírozási botrány, hanem a Fidesz és az új kormány közötti nyílt politikai erőpróba lett.