Lázár János a 95 voksolásból mindössze 14 alkalommal nyomta meg a szavazógombot

A számok kíméletlen tükröt tartanak a Fidesz elitjének parlamenti aktivitása elé az új ciklus első hónapjaiban. A hivatalos nyilvántartások szerint a május 9-i alakuló ülés óta pontosan 95 alkalommal kellett volna gombot nyomniuk a képviselőknek az interpellációk és az új törvények sorsáról döntve. Az adatok sokkolóak: az egykori építési miniszter csupán 14, míg a volt külügyér 27 alkalommal volt jelen a szavazásoknál, messze alulmúlva a minimális elvárásokat is. Milyen magyarázatot fognak adni ezekre a drasztikus számokra a saját szavazótáboruknak, miközben az ország sorsát érintő döntések születnek meg a fejük felett? A parlamenti Házszabály szigora elvileg kíméletlen: ha valaki egy hónapban a szavazások több mint negyedéről igazolatlanul távol marad, az egyenesen a tiszteletdíjának csökkentésével fizet a lógásért. A rendszer trükkje azonban a papírozásban rejlik, hiszen a fideszesek igazolásait a saját frakcióvezetőjük, Gulyás Gergely bírálja el és továbbítja az Országgyűlés elnökének jóváhagyásra. A Telex értesülései szerint májusban még sikeresen működött a pártbeli mentőöv, hiszen a hivatalos papírok rendben megérkeztek, így elmaradtak a várható súlyos pénzügyi levonások a fizetésükből. A frissen megválasztott házelnök azonban a színfalak mögött már jelezte az érintetteknek: a türelme véges, és hamarosan a zsebükben érezhetik majd a szigorúbb ellenőrzések következményeit.

Kocsis Máté egy születésnapi parti és egy fontos találkozó miatt hagyta el az üléstermet

A Fidesz vezetése sokáig mélyen hallgatott a botrányos statisztikákról, egészen addig, amíg Kocsis Máté ki nem szivárogtatta a frakcióvezetőnek küldött, a hiányzásait magyarázó bizalmas levelét. A dokumentumból kiderült, hogy a korábbi frakcióvezető a történelmi jelentőségű alakuló ülésről egy előre lefoglalt, nagyszabású családi születésnapi buli miatt kényszerült idő előtt távozni. A levélben ecsetelt további indokok között egy Védvonalhoz köthető, „halaszthatatlan teendő”, valamint egy két gombnyomást érintő hirtelen betegség is szerepelt a hivatalos sorok között. Vajon a választók elfogadják-e, hogy a politikai felelősséget magánéleti és homályos szervezeti kötelezettségek mögé bújva hárítják el a fizetett képviselők?

A botrány középpontjában álló két volt miniszter továbbra is a néma hallgatás falába burkolózik a sajtó munkatársai előtt. Gulyás Gergely a szombati kongresszuson csupán annyit vetett oda a kíváncsi újságíróknak, hogy mindenkinek el kellene végeznie a rá bízott munkát a házban, de érdemi felelősségre vonást nem ígért a pártban. A Tisza-frakció hivatalos válasza is jéghideg és kimért volt: számukra az érvényben lévő Házszabály maradéktalan betartása a kizárólagos iránytű a mindennapokban. A ketyegő óra azonban könyörtelen: az őszi ülésszak megkezdésével a fideszes politikusoknak el kell dönteniük, hogy valóban részt kívánnak-e venni a parlamenti munkában, vagy végleg láthatatlanná válnak a saját választóik számára is az épületben.

Kövér László az előző kormányzati ciklusban házelnökként rendkívüli szigorral sújtott le az igazolatlanul távolmaradó független képviselőkre, és többször is drasztikusan csökkentette Hadházy Ákos havi tiszteletdíját a szabályok maximális kihasználásával.

A parlamenti padsorokban zajló presztízsharc még hosszú hónapokig témát szolgáltat majd a hazai belpolitikában az új erőviszonyok kialakulása során. Az egykori teljhatalmú kormánytagok puszta jelenléte és passzív ellenállása folyamatos tesztelés alá veti az új házelnök és a miniszterelnök tekintélyét a törvényhozás szentélyében. A kérdés már nem csak az, hogy levonják-e a lógósok fizetését a jövőben, hanem az is, hogy a Fidesz mikor találja meg újra a saját hangját és szerepét az ismeretlen, ellenzéki oldalon. A 2026-os év ősze bizonyosan megmutatja majd, meddig feszíthető a húr a munkahelyüket hanyagoló, de a mentelmi joggal védett politikusok esetében a fővárosban.