Több mint egy évtizeden át az Orbán-kormány egyik legjobban őrzött titka volt, hogy mit keresett Lázár János 2013 márciusában Zürichben. Az akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter kiruccanása nemcsak a kirívóan magas hotelszámla miatt vált emlékezetessé, hanem mert az ügy tisztázását követelő sajtópert követően politikai nyomás alá került az Origo szerkesztősége, ami végül a lap főszerkesztőjének menesztéséhez és a szerkesztőség széteséséhez vezetett. A tárca akkoriban nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva falazott, Lázár pedig felajánlotta, hogy inkább saját zsebből visszafizeti a szállásköltséget, csak ne kelljen elárulnia, kivel és miről tárgyalt – írta meg a Direkt36.

A Tisza-kormány által most nyilvánosságra hozott belső kormányzati dokumentumokból azonban kiderült a zürichi találkozó valódi háttere. A kiadott irat tanúsága szerint Lázár János a svájci luxushotelben Klaus Mangold befolyásos német üzletemberrel ült asztalhoz, aki évekig látott el tanácsadói feladatokat a magyar kormánynak. A megbeszélésen arról egyeztettek, miként vonhatnának be nagy nemzetközi vállalatokat az Orbán-kormány helyzetének és nemzetközi megítélésének javítására.

Tanácsadók, szoftverek és a kritikus sajtó kezelése: Lázár János zürichi tárgyalásai

A megszerzett belső jelentés szerint a zürichi egyeztetésen három fő téma szerepelt a napirenden. A megbeszélés egyik legfontosabb eleme a Rothschild bankházzal való együttműködés volt, amelynek során „szó esett arról, hogy a Rothschild működhetne-e mint a Magyar Kormány »független tanácsadója«”. A dokumentum rögzíti, hogy a pénzintézet feladata „az ország (pénzügyi) kockázatainak struktúrájának felmérése és az ezzel kapcsolatos tanácsadás lenne, a bankszektor figyelembe vételével”. A megbeszélésen abban is megállapodtak, hogy a tárgyalásokba bevonják Varga Mihály akkori nemzetgazdasági minisztert és a jegybank élére akkor kinevezett Matolcsy Györgyöt is, de a dokumentum megjegyzi, hogy Orbán Viktor akkori miniszterelnök is jelezte részvételi szándékát a megbeszélés egy részén.

A pénzügyi tanácsadás mellett Lázár János az SAP nevű üzleti szoftveróriással való kapcsolatépítés iránt is élénk érdeklődést mutatott, különösen a pénzügyi adminisztráció és az egészségügy területén. Az egyeztetéseken kiemelt szerepet kapott a kormányzati PR és a kommunikációs stratégia átalakítása is, azaz „hogyan lehet jobban megszervezni a Magyar Kormány marketingstratégiáját”. A német üzletember ehhez olyan szakértői cégek bevonását javasolta, amelyek Németországban kiemelkedő tapasztalattal rendelkeztek a kritikus médiával szembeni megfelelő válaszadásban és a kríziskommunikációban.

A zürichi ötletelés és a későbbi milliárdos megbízások

A zürichi megbeszélésen felmerült ötletek az évek során a gyakorlatban is megvalósultak. A Rothschild-csoport a későbbiekben fontos feladatokat kapott a magyar államtól: 2015-ben ők készítették el azt a csaknem kilencvenoldalas elemzést, amely a Paks II. beruházás piaci megtérülését hivatott bizonyítani az Európai Bizottság vizsgálata során. A kormány akkor azzal érvelt, hogy független nemzetközi szakértők szerint is megtérül a projekt, bár a tanulmány megrendelésének és kifizetésének részleteit soha nem hozták nyilvánosságra. Később ugyancsak a bankház segédkezett a részben állami tulajdonú MBH Bank létrehozásában is.

A most nyilvánosságra került dokumentumok kapcsán a megkeresett szereplők többsége tartózkodott a részletes kommentártól. A parlamenti képviselőségről nemrég lemondott Lázár János nem kívánt nyilatkozni az ügyben, míg a német tanácsadó cég elzárkózott a sajtómegkeresések elől. Az SAP magyarországi leányvállalata jelezte, hogy nem tud olyan konkrét megállapodásról, amely a 2013-as zürichi megbeszéléshez lenne köthető, miközben a Miniszterelnökség korábbi titkolózása mostanra végérvényesen értelmét vesztette.