A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Telex interjújában jelentette be, hogy a kormány hamarosan feloldja a titkosítást Lázár János korábbi, nagy port kavart külföldi utazásainak dokumentumairól. Ruff Bálint közölte, a tárcánál pontosan tudják, hova utazott a korábbi miniszter és mit csinált ott. Az ügy hátterében nem magánéleti diskurzusok álltak, hanem „megállás nélküli bizniszelés” olyan szereplőkkel, akiket a korábbi kormánypárt ellenzékben még „külföldi, idegen ügynöknek, globalistának” bélyegzett volna – írta meg a Szeretlek Magyarország.

A kancelláriaminiszter emellett jelezte, hogy napokon belül közzétesznek mintegy száz korábban titkosított, úgynevezett háromezres kormányhatározatot.

Ezek nagy része a Századvégnek kifizetett állami megrendelésekről szól, amelyek összértéke elérte a 20–30 milliárd forintot. Ruff elmondása szerint ezek az iratok nem államtitkokat, hanem „eldugott, századvéges tanulmányírásokat” tartalmaznak. A Századvég-ügyben már folyamatban van a büntetőfeljelentés előkészítése, miközben az Observer médiafigyelő és a Kommentár Alapítvány esetében a feljelentéseket már megtették

Ügynökakták és milliárdos szerződések Ruff Bálint asztalán

Ruff Bálint az interjúban tisztázta saját hatásköreit is: bár a Védelmi Igazgatási Hivatal és a Nemzeti Információs Központ statútumilag hozzá tartozik, a gyakorlati koordinációt Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó végzi. A miniszter felidézte, hogy ígéretéhez híven a titkosszolgálatok közvetlen felügyelete nem nála összpontosul, ám a kormányzati kommunikáció és a múlt feltárása az ő tárcájához tartozik. Ez utóbbi feladat teljes mértékben „teljesen más jelent, mint Rogán Antal alatt volt”.

A múlttal való szembenézés kulcseleme az 1990 előtti állambiztonsági iratok teljes megnyitása. A készülő jogszabály értelmében minden titkosszolgálat köteles lesz átadni a birtokában lévő dokumentumokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL). Amennyiben valamelyik szerv vissza akarna tartani iratokat, azt egy külön bizottság előtt kell majd megindokolnia. A becslések szerint 60-80 ezer fős állambiztonsági lista kerülhet nyilvánosságra. Ruff kiemelte: „Ezek az iratok nagyon fontos részei a közös múltunknak. Lesz belőle csomó olyan, ami szerintem szomorúságot fog okozni, valószínűleg sok család és érintett lesz benne.” A miniszter visszautasította a Fidesz bírálatait is, amelyek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt az egykori ÁVH-hoz hasonlították, kijelentve, hogy „Magyarországnak pont ebből a fajta ocsmánybeszédből lett elege”.

Milliárdos tanulmányok és felelősségre vonás

A korábbi minisztériumi kifizetések átvilágítása során a tárcavezető szerint egészen elképesztő összegekre bukkantak. Külön kiemelte Navracsics Tibor korábbi tárcáját, ahol olyan mértékű szerződésállományt találtak, amelytől – megfogalmazása szerint – leszédült az asztalról. A Századvégnek juttatott pénzekről kijelentette: „Amit én láttam, valahol a 20 és 30 milliárd forint környéki számot. Ez egy elég kemény szám.” A miniszter hozzátette, a jövőben semmilyen közvélemény-kutatást nem finanszíroznak közpénzből, a szükséges állami felméréseket pedig nyilvános közbeszerzésen nyertes szereplők végzik majd el, teljesen átlátható módon.

Arra a kérdésre, hogy ki viseli a jogi felelősséget a feltárt visszás ügyekért, a kancelláriaminiszter elmondta: a büntetőjogi felelősség megállapítása a nyomozó hatóságok feladata, ugyanakkor a dokumentumokon ott szerepelnek az akkori döntéshozók aláírásai. Ruff Bálint kiemelte, hogy a közpénzek szisztematikus csatornázását a politikai holdudvar építésére a korábbi miniszterelnök működtette. A feltárt ügyekben az államigazgatási eljárások lefolytatása és a feljelentések benyújtása folyamatosan zajlik.